Kilencedik rész

1.4K 57 1
                                    

Nos, szerda. Mindig ilyenkor vagyok a legfáradtabb, mert hát ez a hét közepe. (Ugye ez nem csak nálam van így?) Ma sem volt másképp, kómásan mentem a fürdőszobába megcsinálni a sminkem, majd a hajam. Készen léptem a szekrényem elé és előkaptam egy egyszerű farmert egy fekete pólóval, aminek az ujja szakadt és egy Fuck Wednesday-es felirat van rajta. Milyen ironikus nem? Szeretem ezt a pólót egyébként, mert kitűnő az anyaga és passzol hozzám is. Erre feldobtam még egy fekete cipzáros pulcsit és lementem reggelizni. Miután ettem egy keveset és elraktam a kajámat meg a kávémat, ismét a fürdőbe mentem. Fogmosás után felkaptam a kabátom meg a bakancsom és a táskával a vállamon léptem ki a hideg levegőre. Még jó, hogy sálat is vettem fel. Tudom, ez így hülyén hangzik, de én valahogy nem fázom annyira, ha sál is van rajtam, habár utálom. De bármit megteszek azért, hogy melegben maradjak és ne fagyjak szét a csípős őszi időkben. 
Megálltam Biankáék előtt, de kijött az anyukája és mondta, hogy nincs itthon, mert Ádámnál aludt. Furcsálltam is, hogy nem írt, de aztán rájöttem, hogy tegnap nem is kapcsoltam be a netem, így nem láttam, hogy írt volna. Gyorsan megnéztem az üzenetet.
Szia! Holnap ne gyere értem, mert Ádinál alszom. Szeretlek, puszi. -írta a barátnőm. Annyira aranyosak Ádámmal, hihetetlen, hogy két ember, hogy tudja így szeretni egymást. Felnéznek egymásra és csodálják a másikat. Egyszerűen, mint egy álompár. Ők legalább a többi szerelmessel ellentétben nem veszekednek folyton. Remélem nekem is ilyen kapcsolatom lehet majd. Ezekkel a gondolatokkal szálltam fel a buszra és mentem be a suliba. Első óránk tesi volt, de mivel írattam anyával igazolást, egész órán a padon ültem és figyeltem, hogy szívatja a tanár a többieket. Ezek után jött pár unalmas óra, és egy-két dolgozatot is írtunk. Nagyszünetben bent maradtam a teremben, Krisztián is csatlakozott hozzám.
-Mizujs csajszi? -kérdezte és lehuppant a helyére egy sóhajjal megspékelve az egészet. Fáradtan a hajába túrt.
-Semmi. -mondtam számat elhúzva. Apán járt az eszem szinte egész nap, emiatt nem is nagyon tudtam odafigyelni sem az órákon a tanárokra, sem a szünetekben a barátaimra. Ezt sajnos a padtársam is észre vette.
-Na, ne hazudj! Mondd el, mi a baj! -kérlelt és mivel többen is voltak odabent, kimentünk az aulába beszélni. Leültünk a puffokra és elkezdett ömleni belőlem a szó.
-A féltestvérem felkeresett és azt mondta, hogy apám beteg. Rákos, és jó lenne, ha találkoznék vele. De én nem akarok, hiszen anno ő sem volt mellettem, és nem is ismerem ezt az embert, szóval nem lenne kötelességem találkozni vele. De mégis csak az apám. Jelenleg teljesen össze vagyok zavarodva és csak keresem a jó megoldást, pedig tudom, hogy olyan nem igen van. -fejeztem be suttogva.
-Huh. Ez durva. De figyelj, a te döntésed, ha esetleg úgy döntesz, hogy meglátogatnád, akkor elkísérlek, ha akarod, hogy ne menj egyedül. Nem kell magadban megküzdened a helyzettel. -tette a vállamra a kezét.
-Köszönöm. Lehet, hogy szavadon foglak. Félek. -mondtam és átöleltem, mire ő próbált nyugtatni, több kevesebb sikerrel. Becsengettek egy idő után, ezért gyorsan visszamentünk a terembe és előkészültünk az órára. Magyar után vége is lett a napunknak, így bementünk a városba egy kicsit. Járkáltunk a sétálón, majd eldöntöttem, hogy holnap bemegyek apához. Krisztián mondta, hogy elkísér, de még nem vagyok biztos, hogy szeretném, ha bárki is látná, hogy össze törve sírdogálok a találkozásunk után, így inkább elutasítottam az ajánlatát és biztosítottam, hogy mindent el fogok neki mondani róla.

Ezután a hosszú nap után, fáradtan dőltem be az ágyba. Elővettem a tanulnivalókat, mindent megcsináltam, majd nekikezdtem valami vacsorát főzni. Anya még reggel írt, hogy nem jön ma haza, mert megbeszélése lesz este és egy szállodában alszik, így egyedül vagyok itthon. Már egy ideje a fagyasztóban van a málna, így gondoltam végre felhasználom. Ezért gyorsan odatettem a tejet a levesporral főni, majd beledobáltam a piros málnaszemeket. Isteni. A kedvenc leveseim egyike a málnaleves. E mellé tepsiben sült krumplit akartam csinálni natúr csirkemellel, szóval előkészítettem a hozzávalókat és bekapcsoltam a sütőt. Épp tettem volna be a az ételt, amikor valaki csengetett. Ki lehet az ilyenkor? Törlőkendővel a kezemben mentem az ajtóhoz és lenyomtam a kilincset, amikor rájöttem, hogy be van zárva az ajtó. Elfordítottam a kulcsot a zárban és kinyitottam az ajtót. Nagyon meglepődtem attól, aki ott állt mosolyogva a bejáratnál.

❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤

Te voltál Az...[BEFEJEZETT] Átdolgozás alattTempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang