Forbidden love(+18)

|3|

"Ha most nem kapok pánikrohamot...akkor soha."

*****
A bulit az egyik idióta osztálytársunk rendezte.

Utálom ezt az egészet.

Utálom az osztálytársaimat is.

Meg ezt a bulit is utálom.

Nem is értem miért mondtam erre igent.
Ha két szót beszéltem egy évben az emberekkel, akikkel  egy suliba járok, akkor azt már túlzásnak is lehet nevezni.

Kim mindenkivel, vagyis szinte majdnem mindenkivel jóba van.
Én csak a fura csöndes lány vagyok mellette.

Nem mintha érdekelne.

Ugyan már! Ne csinálj úgy mintha nem érdekelne. Nagyon is érdekel.

Csönd!

A ház pont egy nagy park mellett van, így a  taxi könnyen megtudott állni annak a parkolójában.
Kim a karomat ráncigálva húzott maga után.

A ház ahová érkeztünk hatalmas volt.
Elég impozáns volt a hatalmas előkerttel és azzal a hatalmas terasszal.

Az előkertben egy csomó szépen elhelyezett virág, bokor és fa volt.

A bejárati ajtóhoz pedig egy széles lépcső vezetett fel.

Már idekint is messziről lehetett hallani a benti hangzavart és a zene dübörgését.

Ahogy a lépcsőn haladtunk fel, páran ránk pillantottak.
Kimre pedig rá is kacsintott az egyik srác a lépcső tetején.

Ugghh...el fogom hányni magam....hiányoznak a könyveim.

Olyan érzésem van mintha minden szempár a teremben engem figyelne, és bíráskodnának felettem.
Ami hülyeség, mert senki nem  foglalkozik velem.
Ez is csak a paranoiám része.

Vajon mit gondolhatnak rólam mások?
Vajon eleg jó vagyok , hogy ne nézzenek le?
Vajon elég jó vagyok, hogy elfogadjanak?

Ezek és más hasonló kérdések cikáznak át az agyamon.

Tudom hogy nem kéne érdekeljen mások véleménye de...mégis érdekel. Egyszerűen képtelen vagyok figyelmen kívül hagyni ezeket a gondolatokat.

Amint beértünk azonnal megcsapott a cigifüst az alkohol és az izzadság fanyarú keveréke.

Te jó ég! Mennyi ember!

Rengeteg ember táncolt egymáshoz tapadva, ami inkább hasonlított valami féle párzási tánchoz , mintsem rendeshez.

A szívem olyan rohamos tempót diktált, hogy attól félek kiugrik a helyéről és hazamegy egyedül taxival.

A "nappali" akkora , mint nekünk az egész ház alapzata.
A fehér és a szürke színek uralkodtak a hatalmas helyiségben. Mást nagyon nem tudtam kivenni a világítás hiányában.

-Igyunk valamit!-próbálja túlkiabálni a zajt Kim.

Meg sem várva válaszom máris rángat magával.

Az italos "bár" a konyhában van kialakítva.
Szinte minden féle-fajta alkohol fel van sorakozva egymás mellett.

-Tessék.-barátnőm egy piros műanyag poharat nyom a kezembe. Megszagolom a tartalmát, de már sejtettem előre mi lehet ez.

Sör.

Hát persze.

Uggh.

Csak bátran.