Nincs visszaút

1. Semmi sincs rendben

Már fél órája csak feküdtem. Fél 10, de én még mindig nem keltem ki az ágyból. Jobban esett a szobámban lenni. Akkor senki sem piszkál, nem bánt. Nem mintha nem szeretne a családom, de valahogy mindig oda lyukadunk ki, hogy valami baj van velem. Nem is biztos, hogy komolyan gondolják, de azért mégis szarul érzem tőle magam.

- Reggeli! - kiabálja anya. Na igen. Erre akkor is felkelnék, ha eddig aludtam volna.

Kikászálódtam az ágyból, de ekkor valami rettentő érzés fogott el. Valami nincs rendben. Arra keltem, hogy besüt a Nap a szobám ablakán. Nem az öcsém trappolására.

Rántottam egyet a vállamon. Biztos csak beképzelem magamnak.

Mi baj történhetne velem szombat reggel?

Lementem a lépcsőn és beléptem a konyhába. Megláttam anyut. Mosolygott.

- Jó reggelt! Hogy aludtál?

- Köszi jól! És te?

- Nem jól. Későn feküdtem és reggel felkeltem a szomszéd kutyájára. Mindig hajnalban engedi ki a kis dögöt.

Mindig ugyanaz a lemez. Vagy a kutya, vagy a szarka, vagy csak simán hétköznap reggel van és kelni kell, anya akkor is rosszul alszik.

- Phil hol van? - ja igen. Phil az öcsém. 9 éves és nagyon hiperaktív.

- Jöttek érte és elmentek a játszóházba. Tudod ma van Kevin szülinapja és a gazdagok ezt egész napos bulival ünneplik.

A nevem Ashley. 15 éves vagyok. Szüleimmel és öcsémmel élek együtt egy kertesházban London mellett.

- Te anya! Elmehetek ma a srácokkal?

- Hova? - kezdődhetett a vallatás.

- Rubyék mellett van egy park. Oda akartunk menni lógni. Csak úgy együtt lenni.

- Ki lesz még ott?

- Ruby, Patric, Jake, Robin, Eric és Jeremy.

- Tőlem elmehetsz.

- Köszi! - adtam neki egy puszit.

Reggeli után átöltöztem és elindultam. Fél egykor találkoztam a többiekkel. Ők a legjobb barátaim. Imádom őket egytől egyig.

- Eric milyen volt az első napod? - kérdeztem, ugyanis Eric az apja cégénél dolgozik, mert az apjának elege van belőle, hogy csak gépezik. Pénzért csinálja, de nincs hozzá sok kedve.

- Borzalmas! Csodálkozom, hogy a végén nem töröltették ki velem a seggük is. Hiába vagyok a főnök fia, úgy kezelnek mint egy senkit. Nemtudom megéri-e egyáltalán.

- Ugyan már! Az első napja mindenkinek rossz. Majd belejössz!

- Könnyű azt mondani Ruby! Nem neked kellett tegnap délután háromszor lemenni a kávézóba, mert mindenki téged küldött mindenért. Az egyik nő ki akart küldeni a boltba tamponért. De szerencsére apa ott volt mellettem és mondta, hogy ezt már nem vállalom.

- Jézus nemár komolyan? - kérdezte nevetve Jeremy.

- Nem de kb. ilyen tipusú dolgokat sóztak rám - röhögte el magát Eric.

Ezután persze kezdődött az ökörködés én pedig nevetve figyeltem őket. Aztán megint rosszul éreztem magam. Újra az ami reggel volt.

- Hé Ash!

- Hmm? Mivan?

- Merre bambultál el? - nevetett ki rögtön Jake.

- Hát izé én csak... - nem akartam nekik elmondani. Tiszta paranoiásnak gondolnának és még jobban kinevetnének.