#Creepy Bitch (+18) [BEFEJEZETT]

12.fejezet

Nem tudom meddig lehettem eszméletlen, csak pár pillanatnak tűnt de mikor magamhoz tértem, a fél homályban fehér falakat láttam magam körül, amik csak a gyengélkedőben vannak. Egy fiú sziluettjét is kezdett alakot formálni a homályos tekintetembe, a szoba a jobb sarkában álldogált. Én egy ágyon feküdtem és nem igazán tudtam mozogni.
-James, te vagy az? Te hoztál ide? -Suttogtam, erőtlenül. Hallotta ahogy e szavak elhagyják a szám és közeledni kezdett. Ahogy egyre közelebb és közelebb jött, egyre jobban kivehetővé vált a fiú maga. Nem James volt az hanem Matt. -Matt mit keresel itt, hol vagyok, ez gyengélkedő lenne?
-Igen. Nem emlékszel? Egy órája elvesztetted az eszméleted és elájultál. Felemeltelek és elhoztalak ide, az ápolónő megnyugtatott, hogy hamar magadhoz fogsz térni, de nem akartalak magadra hagyni. -Hangja kissé feszültnek hangzott, de éreztem, hogy tényleg aggódott értem, de nem tudtam miért.
-Nem sokra emlékszem, csak egy kislányra.
-Kislányra?! Heather, egy kislány se volt a folyosón. Csak te meg én.
-Áhhh, nagyon fáj a fejem. Lehet, hogy csak egy emlék foszlány volt, de egyáltalán nem emlékszem arra, hogy mikor, vagy hol láthattam ez előtt.
-Ne erőltesd meg magad, most az a legfontosabb, hogy pihenj és aludj. -Matt tanácsa ellenére nem sok időm akadt arra, hogy aludjak, mivel félperc múlva egy ismerős szag csapta meg az orromat. Ms. Kurva nyitott be hozzám a gyengélkedőbe, arcán halovány mosollyal.
-Ön mégis mit keres itt? -Kérdezte meglepő hangon Matt, megelőzve engem.
-Hát az igazgatónő már nem is aggódhat egy diákja miatt?
-Ha rólam van szó tudom, hogy a halálomnak jobban örülne.
-Nem tagadom, nem szívlellek Heather, de látom van más, aki, helyettem is gondodat viseli. -Majd Mattet kezdte méregetni.
-Térjen rá a tárgyra, aztán hagyjon magamra, nem vágyom "társaságra" főleg nem az önére.
-Ahogy akarod. Van egy személy, akit mindhárman jól ismerünk, ti gondolom I.H. néven ismeritek. -Egy pillanatra megállt a szívem, amikor az igazgatónő Hangosan mondta ki azt a két betűt. Biztosra akartam menni, hogy azt tényleg jól hallottam-e.
-Mit mond? -Néztünk egyszerre Mattel, Ms. Kurvára.
-Jól hallottátok. Ismerem I.H., de ne reménykedjetek, nem tőlem fogjátok megtudni az illető kilétét-
-Ha tudja kicsoda miért nem mondhatja meg?
-Több oka is van, legyen elég annyi, hogy nem lenne túl biztonságos a számomra.
-Akkor mégis miért mondta el, hogy tudja kicsoda?-Kérdezte Matt, akinek eddigre már teljesen összekavarodtak a gondolatai.
-Mivel tudom, hogy Heatherrel együtt nyomoztok utána és arra gyanakodtok, hogy én vagy ő. Sajnálattal közlöm, hogy bármennyire is utállak Heather, nem én vagyok a keresett célpontod. Viszont nem akarok alaptalan vádak miatt végül börtönbe kerülni, és itt hagyni az iskolám.
-Akkor, mondja meg mégis mit vár tőlünk? -Kérdeztem egyre idegesebb hangon.
-Mondjuk azt, hogy egy alkut ajánlok.

-Miféle Alkut? -Kérdeztem, kíváncsi tekintettel.

-Te és a kis barátod leszálltok rólam és arról, hogy bármi közöm is lenne a gyilkosságokhoz, cserébe én se fogok hamis bizonyítékokkal ellenetek fordulni.

-Egy pillanat, szóval ön találta meg a hajgumimat és mutatta meg Mr Moligannek? -Mattet is hirtelen érte a felimerés, hogy valóban jogtalanul vádaskodott ellenem, láttam rajta, hogy a düh és a bűntudatt egyre jobban emészteni kezdte.
-Legyünk őszinték Heather. Megérdemelnéd, hogy lecsukjanak azokután amit tettél Sarahval.
-Honnan tud arról, hogy megöltem Saraht?
-Nem volt nehéz rájönni azok után, hogy azt is tudtam, hogy megakar ölni téged. Ezért beszéltem vele aznap, hogy lebeszéljem arról, hogy megpróbáljon megölni.

-Honnan olyan biztos benne, hogy én és nem I.H. ölte meg? Elvégre ön is láthatja, hogy nem halltam meg.

-Talán ügyesen eltüntetted a nyomok egy részét, de megfeledkeztél a holttestről, akin több helyen is te rózsaszín körömlakkod csillogott, valamint az ásón is, amivel az iskola kertjében ástad el.
-Ha ezt mind tudta, miért nem nyomott fel a zsaruknál?
-Nem akartam nagy pórt kavarni az üggyel kapcsolatban, a végén még bezárták volna az iskolámat, azt pedig nem engedhettem. Bár I.H. ragaszkodott ahhoz, hogy ő buktasson le téged. Ezért írt üzenetet a zsaruknak, hogy kezdjék meg nálunk a nyomozást. Mivel sejtettem, hogy hova ástad el a hullát, így nem tehettem mást, nekem kellet kiásnom és elrejtenem a nyomokat. A kést egy kukába dobtam a hullát pedig kénsavval feloldottam.
-Várjunk, akkor nem maga rakta be a fiókomba a kést?
-Mi? Nem én ezt hittem eltűntek a bizonyítékok. - Ms. Kurva arca hirtelen lesápadt.
-Ha nem maga volt akkor mégis ki?
-Nem tudom én csak...
-Szóval tényleg te ölted meg Saraht? -Rontott be Hirtelen Emma, aki alig kapott levegőt annyira zaklatott volt.
-Emma?! Te mit keresel itt? -Hirtelen nekem is elkezdett felgyorsulni a szívverésem, ennyi sokkoló jelenetet, már nem tudtam a helyén kezelni.
-Nem ez most itt a kérdés. Válaszolj Heather! Te ölted meg Saraht?
-Én, de ez nem ilyen egyszerű.
-De megölted és ez a lényeg. Még csak el se mondtad nekem a barátnődnek.
-Senkinek se mondtam el! Még a családomnak se, majd pont neked fogom elmondani?
-De ...de?
-Na most lesz elég-vágott közbe Ms. Kurva- Emma mégis mennyit hallottál a beszélgetésből?
-Mindent. -suttogta, lehajtott fejjel.
-Jegyezd meg, ezt nem mondhatod el senkinek, ha mégis, elintézem, hogy a tovább tanulási esélyeid a 0-val legyenek egyenlőek.
-De ezt nem teheti!
-Biztos vagy te ebben? Én vagyok az igazgató azt csinálok, amit akarok.
-É...értettem.
-Térjünk vissza tárgyra. Remélem eléggé tisztán és érthetően fogalmaztam, a hallgatásom a tietekért cserébe. És ha most megbocsájtotok, van pár még be nem fejezet ügyem, ami nem várathat magára. - Majd azzal az indulattal az ajtó felé vette az irányt, félre lökve Emmát.
-Most mi lesz Heather? -Kérdezte aggódó hangon Matt.
-Nem tudom. Ha tényleg nem ő I.H és igaz, amiket I.H.-val kapcsolatban mondott már pedig, eléggé ésszerűen hangoztak érvei, akkor nem tehetünk mást el kell fogadnunk az ajánlatát. Az biztos, hogy a gyilkos az osztályból van, hiszen a táborban csak az osztályunk volt jelen.
-Igazad van Heather. Viszont sietnünk kellene kitudja, hogy kit akar majd legközelebb elintézni I.H.
-Őhh... hahó nemzavar, hogy itt vagyok még? -Nézett ránk Emma sértődött tekintettel.
-Igaz is. Mi legyen most Emmával? Talán tudna segíteni nekünk.
-Nem hiszem Matt. Eléggé szerencsétlen lány.
-Közbe szólhatok? Szívesen segítek kideríteni, hogy ki lehet az az I.H. vagy kicsoda. Nem akarom, hogy engem is megöljön, mint azt a lányt a táborban.
-Nem tudhatjuk biztosan, hogy ő ölte meg Ambert, lehet vannak segítői.
-Igazad lehet Heather, nem tudhatjuk, hogy vannak-e emberei vagy se.
-Viszont most már hagyjatok magamra! Túl sok információ volt ez nekem egy napra, így is majd szétrobban a fejem, nem akarom tovább terhelni.
-Igaza van, gyere Emma hagyjuk magára. -Majd ők is kisétáltak a szobából. Magamre hagyva gondolataimmal.

Nem sokat segített az egyedül lét. Annyi meg nem válaszolt kérdés állt még előttem, hogy egyszerűen nem tudtam pihenni. Viszont sok mindent megtudtam Ms. Kurvától, többek között azt is, hogy félt I.H-től. Lehet I.H. tudta, hogy elárulta mikor kiásta a hullát, és ellene is bosszút szervezett, ezért lepődhetett meg annyira az igazgatónő. De nem értettem, hogyha tudja, hogy ellenszegült akkor mégis miért nem ölte meg egyből. Lehet, hogy még tervei voltak vele? Ezt sajnos csak később derítettem ki. Majd a gondolataimat megzavarva véltem észre venni egy virágot az ágyam mellet, mellette egy boríték állt benne egy hozzám intézett üzenettel nekem címezve

"Hallom, a beteg szobában vagy. remélem semmi komolyabb bajod nem esett. Nem szeretném, hogy előttem bárki is tenne veled valamit.
Üdv: I.H"

A kimerültségtől már reagálni se tudtam az üzenetre, csak hagytam, hogy magával ragadjon az álom. Ott megint hallani kezdtem a kis lány hangját. "Gyere játssz velem Heather" "emlékszel még a közös ígéretünkre?". Nem tudtam mit akar tőlem, vagy ki lehet, de a hangja valami furcsa mód nyugtató hatással volt rám.

12.fejezet befejezve. Nagyon szeretném ha valamelyest véleményt alkotnátok eddig a storyról. igyekszem minél hamarabb felrakni az újabb fejezeteket, és némi vissza igazolás jól esne. Remélem tetszett azért a rész és igyekszem mihamarabb a kövit is megírni.