#Creepy Bitch (+18) [BEFEJEZETT]

60.fejezet (Finálé 2/2)

Mikor felébredtem, úgy fájt a fejem, mintha kettéhasadt volna. Egy fehér szobában találtam magam, a bal karomba infúzió volt bekötve, egy ágyon feküdtem. A szobában külön féle szív és vérnyomásmérők pittyegése zavarta meg folyamatosan a gondolataimat. Hirtelen azt hittem, hogy az este csak egy álom volt, de hamar rájöttem, hogy tévedek amikor megpillantottam Alant az ágyam szélén és el nem kezdtünk beszélni.
-Ideje volt felébredned, súlyos ájulási rohamod volt.-Mndta Alan aggódva.
-Mióta fekszem már megint egy korházban?-Kérdeztem alíg hallható, erőtlen hangon.
-Az egész estét kómában töltötted, én hoztalak be téged gyalog.
-Mi van Mattel?-Kérdeztem egyre elgyötörtebben.
-Úgy érted I.H.-val? Megszökött, de a zsaruk már elkezdték ellene a nyomozást. A szobájaban is találtak képeket mindjájunkról, legtőbbet természetesen rólad.
-Miért kezdték el a nyomozást? Te beszéltél velük?
-Igen én, elég sok mindent elmondtam  az aktáját is átadtam nekik, de ne izgulj Saraht kihagytam belőle, ennyivel tartozom azok után, hogy megtartodtad a titkom Lisaval szemben.
-Engem nem érdekel a Sarah ügy, de miért árultad el Mattet? Még semmi sem biztos.
-Biztos vagy benne? Te is láttad az iratait, ráadásul ő volt az egyetlen közülünk aki nem ártott Laurennek, sőt szerelmes volt belé, ez már magában is elég inditék.
-Nem lehet Matt, annyi mindenben támogatott és olyan sokáig mellettem állt, lehet csak átvertek bennünket.
-Akkor miért szaladt el mikor meghallotta a nevét?
-Nem tudom, de egyszerűen nem lehet Matt...ha ő lenne I.H. akkor....
-Akkor mi? Nem valósulhat be a szerelmetek? Az élet ilyen Heather, gyakran nem azt kapod amit szeretnél.-Mondta Alan rideg elhidegenült hangon. A következő percben észre vettem, hogy a híreket adják a szobámban lévő TV-ben. Megkértem Alant, hogy egy percre maradjon csendben, majd felhangósítottam a műsort.

"Döbbenetes hír látott napvilágot emberek. Végre kiderült, hogy kicsoda is pontosan az a személy, aki az elmúlt hónapokban több diákot és tanárt meggyílkolt a Kelet Állami középiskolából. Matt Donovan, eredeti Nevén Ivan Hoover, szintén egy ott tanuló diák volt a tettes. A rendőrség több bizonyítékot talált nála a szobályában, valamint egy névtelen bejelentő is vallomást tett ellene. Egyenlőre folyik az eljárás. A rendőrség még nem adott információt afelől, hogy Ivan Hoover elismerte-e bűnősségét vagy sem. Diana Rose voltam, és most a sport következik."

-Nem ez nem lehet igaz. Matt nem tehette, egyszerűen nem vagyok képes beletörődni ebbe. Meg kell keresnem és beszélnem vele.-Mondtam egyre idegesebben, közben próbáltam, felkelni az ágyból.
-Hé hé, nyugalom Heather, most az lenne a legfontosabb, hogy pihenj egyet, majd később beviszlek a rendőrségre Matthez, de addig is maradj itt amíg a vizsgálatok véget nem érnek.
-De nem maradhatok itt tehetetlenül, miközben Mattet elitélik valami olyan ügy miatt amihez nincs is köze.
-Muszáj leszel beletörődni abba, hogy  Matt nem az volt, akinek mutatta magát, ez ellen nem tehetsz semmit.-Mondta, egyenes, közömbös hangon, majd ki ment a szobámból.
Utoljára akkor éreztem magam ennyire tehetetlennek amikor Megant hagytam ott az úttesten, akkor se tettem semmit csak elfutottam, de nem akartam, hogy a történelem megismételje önmagát, elhatároztam hogyha bármi áron is, de megtalálom az igazi I.H.-t.

A vizsgálatok delutánra véget is értek, az orvosok is azon a véleményen voltam miszerinte nyugodtan elhagyhatom a kórházat. Alan közben haza ment, de mikor felhívtam, igéretéhez híven visszajött értem és elindultunk a rendőrségre. Furcsa volt először menni úgy oda, hogy nem mint gyanúsítot, sokkalta inkább kihalgató fél voltam. Habár láttam Alanen, hogy nem igazán lehet meggyőzni afelől miszerint nem Matt, I.H., én nem tudtam annyiban hagyni az esetet, ismertem Mattet és biztos voltam benne, hogy I.H. játéka még nem ért véget.
  Sokat gondolkoztam azon, hogy mit akarok kérdezni Mattől ha ott állok majd előtte egy rácsnyira. Szerintem más ember is sokat gondolkozott volna a helyemben. Össze is raktam egy összeszedett kérdéssort a fejemben lépésről lépésre, de amint a rendőrségen találtam magam, mintha minden gondolatom elveszett volna, semmisem jutott az eszembe.
-Itt vagyunk ahogy szeretted volna. Én kint megvárlak.-Mondta Alan érdektelen hangon.
-Biztos nem akarsz te is bejönni?
-Minek? Engem nem vezet meg a szerelem, ez a te harcod vele, nem az enyém.-Végülis igaza volt, természetes, hogy őt nem hatotta meg annyira a történtek, mint engem, elvégre az az ember a gyanusított, aki hozzám állt, legközelebb nem pedig hozzá. Vettem rgy nagy levegőt majd elindultam az épületbe. A portás azt mondta ez ügyben egy rendőrtisztel kell beszélnem, aki szerencsére körülményekre tekintve megengedte, hogy négyszemközt beszéljek Mattel rendőri felügyelet nélkül. Elkisért a "szobájaig" majd becsukta magaután az ajtót. Rögtön megpillanottam Mattet, teljesen más volt mint álltalában. Az összeszedett, kedves, magabiztos fiú helyet egy zavart, kétségbeesett arc fogadott.
-Matt, én vagyok az Heather. Beszélnünk kell.-Probáltam minél kedvesebben fogalamazni, de egy másik részem tűzben éget.
-Nincs mit mondanom számodra.-Fordult a fal felé, magába forduló stílussal.
-Ezzel nem értek egyett. Ha tényleg te vagy I.H. fordulj felém és ismerd be!-Ekkor már kicsit követelezőbb hangnembe váltottam. Matt pedig felém fordult és tisztán ezt válaszolta:
-Én vagyok I.H.- A szájából hallva mégfájdalmasabb volt mint addig.
-Miért tetted? Mi köze mindennek Laurenhez és Meganhez?
-Te is tudod már a választ Heather, megölted a testvérem és azt, akit szerettem.
-Szóval Amber csak egy áltsza volt?
-Roszkor volt rossz helyen, muszáj voltam megölni, hogy elvonjam magamról a figyelmet.
-Nem hiszek neked, nem lehet hogy most igazat mondasz.
-Reméltem, hogy az osztály minél hamarabb téged fog gyanúsítani, és elérem, hogy a rendőrség berakjon téged egy diliházba, de James mindent elrontott, azzal, hogy elárult mindent tönkretett, muszáj voltam megölni majd Elizabethet felhasználva elzárni tőletek a bizonyitékokat.
-Akkor az az este a pincében csak egy színjáték volt ahogy a Jamesel való verekedésed is?
-Pontosan, az egészet előre elterveltem. De Ms. Kurvát sem hagyhattam életeben túl sokat tudott csak idő kérdése volt, mikor fog megtőrni.
-Miért nem ölted meg a többieket is?
-Nem volt rá alkalmas az idő, mint mondtam James sok mindent megzavart a terveim körül.
-Nem értelek, láttad rajtam, hogy mennyi minden nyomazt a multamból, nem érezted, hogy elég bűntetés volt az nekem?
-Őszintén szolva sosem éreztem veled együtt.
-És mi történt veled Megan halála után?
-El kellet menekülnöm, egy árvaházba ahol biztonságban lehetek, ott fogadott örökbe a mostani anyám, átnevezet és elkezdhettem tervezni ellened a bosszúm, amí így is elég jól sikerült, bár a rendőrség nem tartóztatott le téged, a szívedet sikerült örökre megsebeznem.- Azt vártam, hogy Matt ahogy ezeket a szavakat mondja mosoly lesz az arcán, de nem. Hasonlóan nézett mint amikor Amber meghalt, csak az ürességet láttam benne és a magányt.-most pedig menj ki innen, nem akarok veled beszélni többet.
-Válaszokkal tartozol! Tönkre tetted az életem!
-Azt mondtam menj ki inne.
-Nem megyek el.-Válaszoltam határozottan.
-TAKARODJ!-Ordította torkaszakadtábol, amitől eléggé megrémísztett, de utána mintha egy halk "kérlek"-et súgott volna oda hozzám. Amit nem tudtam mire vélni, csak eleget téve kérésének kisétáltam a szobályából és könnyekkel küzdve mentem vissza Alanhez.
-Na választ kaptál a kérdéseidre? -Kérdezte Alan rögtön amint kiértem az épületből.
-Igen, azt mondta ő I.H.
-Akkor végre elfogadod a valóságot?
-Nem.
-De most mondtad...
-Lehet, hogy azt mondta ő volt, de ez nem elég bizonyíték. Láttam az arcán, hogy szenved, valamint nagyon sok lyukas folt volt a történetében, szerintem I.H. valamivel fenyegette.-Alan csak vakarta a homlokát és nagyot sohajtott.
-Hajthatatlan vagy.
-Lehet, de ennek a történetnek messze nincs vége.-Mondtam elhatározott hangon, majd visszaültem a kocsijába és hazavitt.