Múltam & Jövőm. {Befejezett}

First.

Sziasztok!
Meg is jött a folytatás.☺️
Nagyon köszönöm nektek a komikat, szavazatokat és nézettségett!❤️
Kerek 2440 szavas részt hoztam Nektek!
Egy kis múltbéli jelenettel és a mai időkkel. Remélem tetszik és újra megajándékoztok komikkal.😍😘

-Lexi- nyit be egy fiatal asszony a lánya rózsaszín birodalmába. Lányos lányként nevelik, szerencsére pénzügyileg is jól állnak így megengedhetik maguknak.
-Anya -kel fel egyből a lánya. Haja kocós, szemei fáradtságról árulkódnak. Nem csoda. Tegnap egésznap fáradhatatlanul dolgozott az ajándékon. Az ajándékon amit a szomszéd fiúnak szánt, akinek történetesen ma van a születésnapja.
-Gyere le kicsim reggelizni, aztán felöltözünk megfőgzzük együtt az ebédet és délután megyünk Annáékhoz.- tájékoztatja a napi programról az anyukája.
-Anya nem lehetne inkább, hogy reggeli után menjünk?- teszi csípőre a cserfes kislány a kezeit.
-Nem drágám. Annának is fel kell készülnie a vendégekre.
-Nagy bulit csapnak?- mászik ki az ágyából. Rózsaszín hálóingjét igazgatva.
-Csak a család és egy-két barát akit Annáék szeretettek volna.
-Akkor engem szerettek volna!- szökik mosoly a kislány arcára és rohanni kezd egyből.
-Lexi óvatosan!- kiállt az anyukája utána, de a kislányt ez már nem érdekli- Istenem ez a gyerek egyszer a szívrohamot hozza rám..- jegyzi meg még az anyukája mielőtt utána menne.
A kislány már a reggelijét eszi, közben mesét néz a tévében.
-Lexi.. -szól hozzá a fiatal asszony, de a lány nem figyel- Lexi- lép közelebb- Lexi- legyezi meg kezét a lány arca előtt- Alexa!- szól eréjesebben a teljes nevén.
-Anyu?- kapja hirtelen a nőre a tekintetét.
-Na végre- nevet fel szórakozottan a nő, lánya arcát látva- A reggelire figyelj és ne a tévére. Illetve, ha kérhetem ne futkos le a lépcsőn legközelebb, mert elesel és kitöröd a nyakadat!- vázolja fel a nő.
-Jajj mami dehogyis. Azért szaladtam úgy, mert ha gyorsabban csinálom a dolgokat akkor gyorsabban eltellik a nap.- mondja el az elméletét a kis lurkó amire a mamájának mosoly szökik az arcára.
-Lexi, kicsim..- simogatja meg a kislány fejét- így max a teenedőinket fejezzük be előbb és utána unatkozhatunk.
-Biztos?- kérdez vissza homlokát ráncolva.
-Egészen biztos.
-A fenébe- durcásodik be.
-Ilyenkor rettentő cuki vagy drágám- puszilja meg az anyukája a feje búbját és a konyhába megy elpakolni.
-Nem cuki akarok lenni. Azt akarom, hogy mehessünk végre!- kiabál utána még a kislány.

A délelőttöt főzéssel töltötték. Megcsinálták az ebédet, közben süteményt sütöttek a 'bulira'.
Kettő órakor viszont már nem lehetett bírni a kislánnyal.
-Mami menjünk már öltözni!- rángatja az anyukája szoknyáját.
-Kicsikém van még egy óránk. A születésnapi parti csak háromkor kezdődik. Nekünk pedig csak a szomszédba kell menni.- világosítja fel az anyukája.
-De anyu azt sem tudom, hogy mit akarok fel venni..- kezd toporzékolni.
-Jól van, jól van.. -teszi le a konyha ruhát a fiatal asszony- Irány a fürdő. Kezet és arcot mosol, addig itt össze pakolok és mehetünk.
A kislány a mosdóba rohan, ahol megmossa az arcát és kezét. Boldogan mosolyog a tükörbe.
-Kész vagyok- szökdécsel vissza a konyhába.
-Irány a szobád- ahogy kimondja édesanyja már rohan is, az asszony pedig utána.
Mire a nő utol éri Lexi már a kitárt szekrény előtt álldogál.
-A rózsaszínt vedd fel szerintem- javasolja az anyukája.
-Mami az nem jó- rázza meg a kislány a fejét- A kéket kell.- mutat a tőle egyáltalán nem megszokott színre.
-Ohh.. már értem.- mosolyodik el sejtelmesen az asszony és leakasztja a ruhát a fogasról.
Alexa ledobálja magáról a ruháit és gyorsan belebújik a ruhába, amit igazgatni kezd magán.
-Mami csináld meg a hajam!- lobálja meg hosszú barna haját.
-Hogy szeretnéd angyalom? -áll a kislánya mögé, aki a fésülködő asztala előtt ül.
-Legyen szép- mosolyog bizakodóan.
-A te hajad mindenhogy az.- mosolyog az anyuka a lányára.
-Jajj mami..- nevet fel a kislány.
Fél óra és több haj változat után Lexi teljesen kész. A kék csillogó, tüll ruha tökéletes áll rajta. Fehér virágos szandálja illik öltözékéhez. Nem is beszélve a hajról amit mamája rityentett neki. Be lett fonva, sütve és kontyolva is.
-Csinos vagyok?- forgolódik az előszobai tükör előtt.
-Te mindenbe kicsim- simogatja meg a fejét anyukája.
-Mami a hajam- legyezi el onnan édesanyja kezeit aki kuncogva sétál be a konyhába a már előkészített sütikért. Míg édesanyja felöltözött addig ő végig a tükörben nézegette magát.
-Mehetünk Lexi?- kérdez rá az anyukája, egyik kezében az ajándékos papír zacskó. Másikban egy tálca rajta a süteményekkel.
-Igen- siet az ajtó felé a kislánya.
-Alexa ne rohanj!- kiállt az izgő-mozgó kislány után.
-Jó mami..- morogja a kapu elől.
A szomszédba való átmenés csak pár házat jelent. Lexi az édesanyja előtt lépked a járdán. Végig énekelget és táncolgat.
-Lexi drágám el ne ess!- figyelmezteti a mamája, hiszen a járda állapota nem egy életbiztósítás.
-Oké anyu.- énekelget tovább a kislány míg a jól ismert kapu elé nem ér. A kertbe már pár ember lézeng.
-Mami elkéstünk!- sikkantja Alexa. Persze erre jó páran oda kapják a fejüket.
-Nem késtünk el drágám- neveti el magát az asszony.
-Lexiiiiiii- fut egy kisfiú a kapuhoz, a kislány becenevét kiabálva, elnyújtva az i-t.
-Ádi- sikongatja mosolyogva, boldogan a kislány.
-Hello Lexi- mosolyog a fiú édesanyja a lányra- Jajj Kata nem kellett volna- rázza meg Anna a fejét a sütiket látva.
-Dehogynem- hurrogje le a kislány anyukája.
-Ádi- visitja Lexi és a fiú nyakába ugrik. Pár hónap van csak köztük Alexa javára. A kislány már betöltötte az ötöt pár hete, míg Ádám csak decemberben fogja. Most az öccse Vili első születésnapját ünnepli a család.
-Gyere Lexi megmutatom Vili tortáját- fogja kézen a kisfiú a kislányt és már el is tüntek..