-Sikerült! -mosolyog a fiatal lány a mellette álló fiúra. A húszas éveik közepén vannak és mégis létrehoztak valamit. Valamit amit csak kevesen tudnak ilyen fiatalon. Ők ketten megalapították a Falcon Enterprise-t, ami még Amerikában is nagy szó, nem hogy a fiú családja számára. Akik a szülőhazájukban laknak, egy kis Miskolci panelházban. Ahonnan jött és ahová elért ez a nagy dolog. De semmi nem sikerülhetett volna, ha nem ismeri meg Wágner Alexát vagy, ahogy manapság ismerik Alexa Wagnert.
-Megcsináltuk Tomi. Meg van, itt van- néz közbe Alexa, ahogy kiszállnak a liftből. Ott az iroda. Az ő vállalatuk. Kint a tábla, amelyen cirill betűkkel ott szerepel a "Falcon Enterprise" felirat.
-Nélküled nem sikerült volna Lex- karolja át a lány vállát- Sokkal tartozom neked- húzza magához és a feje búbjára puszit lop.
-Ugyan már. Mi ketten mindenre képesek vagyunk -karolja át a lány is.
És valahol itt kezdődhetett el minden kettejük között. A közös cég, közös célt szolgált. A nap huszonnégy órájában együtt kellett lenniük, hogy beindítsák, és a bele ölt pénz megtérítődjön. Mivel ők ketten ennyi időt töltöttek együtt Alexának egyre kevesebb ideje jutott otthon lenni és Sebastiannal törődni. A cég minden idejét elvette, Palmer pedig sokat utazott. Így kerülhetett egyre közelebb Tamáshoz akivel végül egymás mellett kötöttek ki..
-Lám, lám a tékozló lány- köszön rá a már jól ismert hang, ahogy késő este beteszi a lábát a Beverly Hills-i házba.
-Sebastian!- lepődik meg, ahogy meglátja a férfit.
-Azt hittem jobban fogsz nekem örülni Alexi- ironizál a férfi.
-Nem.. Mármint igen.. Hogyne örülnék neked Seb!- siet oda a férfihoz és a nyakába veti magát- Hetek óta nem láttalak- engedi el és méri végig- De látom csak barnább és sármosabb lettél- kacsint a férfira és a konyha felé veszi az irányt.
-Tudod Alexi a munka mellett jutott idő a pihenésre. Ahogy hallom neked manapság nem sok időd jut ilyenekre.. -céloz a cégre és az iskolára.
-Nem panaszkodom- veszi elő a juicet a lány és önt egy pohárba magának- Szerencsére a Falcon Enterprise jól teljesít, okom nem lehet a panaszra. De ehhez ott kell lennem. Tudod kezdem azt hinni, hogy Tamásnak semmi esze az üzlethez ilyen szinten. -issza ki a pohár tartalmát.
-Mondtam neked Alexi, hogy gondold át, de te belevágtál.
-Tudom!- vág a szavába a lány- Majd megoldom, ahogy mindig!-kacsint a férfira- Most inkább csináljuk valami mást, minthogy beszélgetünk! -kezd a férfi felé lépkedni és mikor elé ér rá tapad az ajkaira.
-Hé Lexi- nyit be az irodába Tamás.
-Igen? -pillant a gépe elől a fiúra.
-Csak gondoltam ma is együtt vacsorázhatnánk.- mosolyog csibészesen.
-Vacsora boldog befejezéssel?- neveti el magát a lány.
-Igen.. Mármint nem. Azaz.. Alexa figyelj- ül le a lány asztala előtti székek egyikébe- Én tényleg érzek irántad valamit és már hónapok óta kerülgetjük egymást.. vagyis már a kerülgetésen is túl vagyunk. Mi lenne, ha járnánk? -nyögi ki végül.
-Járni? -néz meglepett pillantásokkal az előtte ülőre- Mármint te meg én? -mutat hol magára, hol a fiúra.
-Igen.. Mármint megértem, ha nem.
-Állj! Tom.. nyugi. Benne vagyok. Járjunk!- egyezik végül bele- Este vacsorázzunk együtt, de most sok a dolgom- mosolyog a srácra, aki távozik az irodájából. Azzal az asztalon pihenő telefonjáért nyúl, amelyben megnyitja az utolsó sms-t, amit Sebastian küldött neki.
YOU ARE READING
Múltam & Jövőm. {Befejezett}
FanfictionAlexa. "Valaha ő volt a legfontosabb számomra, de ma már csak a múlt.." Ádám. "Valaha sokat jelentett, de ma már azt sem tudom ki ő.." A múltban megismerhetitek, hogyan ismerkedett meg gyerekként Alexa és Ádám. Milyen volt az életük egymás nélkül és...