Múltam & Jövőm. {Befejezett}

Seventh.

-Mióta vagy fent?- fordul a férfi a mellette fekvő lány felé.
-Elég ideje ahhoz, hogy halálra unjam magamat!- néz végre a férfira a fiatal lány.
-Miért nem tudtál aludni?- könyököl fel.
-Gondolkodtam.. -feleli egyszerűen a lány. Nem akar beszélni a dologról, de a férfi ugysem fogja hagyni. Beszélnie kell. Hisz ilyen egy férfi, ő nem egy tinédzser fiúcska aki nem tudja őt kezelni. Ő igazi férfi.
-Tehát azon amit megtudtál- ül fel a férfi- Mi bánt drágám? -húzza magához a lányt.
-Ez az egész.. Hazudtak. Elküldtek ide azzal a szöveggel, hogy a nagybátyám vagy pedig nem is. Apám pedig ezt tudta és mégis egy ismeretlenre bízott cserébe pár millióért ami kihúzta a szarból.. És igen lehet, hogy megérte neki és kezd beindulni a vállalkozása.. Na, de konyörgöm Sebastian!- pattan ki az ágyból miközben hajába túrva fejét fogja.- Az egész életem.. Ez az egész veled.. Viszonyt kezdeni veled.. Amit az iskolában művelek. Én nem ilyen vagyok Seb.. -lép ki a teraszra. Az asztalon pihenő cigis dobozért nyúl, elő vesz egy szálat és meggyújtja.
-Rossz szokásod -veszi át tőle a cigarettát a férfi és bele szív.
-Pont, mint neked.- mosolyog a mellette állóra és ezútal ő veszi ki a kezéből majd erősen megszívja. Mélyen le tüdőzi, majd kifújja.
-Szóval sokkolt amit meséltem?- neveti el magát a nagybátyja, aki valójában nem is a nagybátyja, még csak nem is a rokona.
-Hogy nem vagy a nagybátyám? Hogy a szülő anyád egy gazdag fruska volt aki lemenekült vidékre a barátnőjéhez aki az apám édesanyja volt? Hogy bekamuzták, hogy a nagyanyám terhes majd a te anyád azt, hogy a babája halva született? Te lettél a nagyanyám második fia, az anyád meg csak úgy ott hagyott.. Tizennyolc évvel később pedig meghalt, de a nagyszüleid megtudták, hogy van egy unokájuk és megörökölted a vagyonukat. Csodás történet Sebastian.. de tényleg. Egy Hollywood-i siker film lehetne.
-Nézd a jó oldalát.. Ha nem lett volna mindez a szar kavalkád ma nem lennél itt velem.- lép a lány háta mögé. Ágyékát Alexa seggének tolja, lehellete csiklandozza a lány nyakát.
-Sebastian- fordul meg a lány a férfi ölelésében- Nem akarok haza költözni. A szüleim hazudtak nekem.. nincs semmi ami haza húzzon.- süti le a szemeit és Ádámra gondol. A fiú épp a karrierjét építi és egyszer egy egész nemzet büszke lesz rá. Ő pedig ebben nem állhatja útját.- A UCLA-re akarok járni.- határozza el magát.
-A West Beverly-ből minden esélyed meg van oda kerülni.- húzza magához Sebastian és megcsókolja a lányt, aki móhon kap a férfi ajkai után.

-Nem akarok velük találkozni..- durcásodik be a lány. A repülőn ülve ebben a szent percben tudta meg, hogy a Franciaországi síelésen a családja is csatlakozik hozzá.
-Ne hisztizz. Nem áll jól.- neveti el magát a mellette ülő férfi- Ideje, hogy találkozz velük, hiányoztál a szüleidnek.- próbálja rábeszélni.
-Hát nekem meg ők nem..- puffan bele az ülésbe.
-Ígérem kárpotóllak, ha kibírod ezt a hetet a szüleiddel.- a férfi pillantása lyukat éget a lány mellkasába. Légzése és szív verése felgyorsul, csak arra bír gondolni, hogy akarja a férfit. Akkor és ott abban a percben.
A repülőn lévő mosdó bár szükős és nem légyottokra tervezett.. mégis valószínűleg többet látott már, mint akart volna..
-Imádom mikor ilyen vad vagy Alexi- markolja a lány csipőjét és fenekét, akinek kezei már a férfi nadrágjában törnek útat maguknak.
-Fogd be Palmer és tedd a dolgod- smárolja le a vele szemben állót.

-Alexa!- örülnek meg a szülei a lányuknak, mikor meglátják a reptéren.
-Anya, apa- köszön unottan a lány.
-Úgy hiányoztál- ölelgeti meg az édesanyja- Nyáron olyan kevés időnk jutott.- emlékszik vissza a nő az MSC Armoniá-n töltött nyaralásra ami csak két hétig tartott.
-Sajnálom anyu, de most is csak egy hétig tudok maradni.- néz a mellette álló 'nagybátyjára' várván a segítséget.
-Igen.. nos ez Alexi utolsó éve. Sok a dolga..-vakarja meg fejét a férfi.
-Ennyire? Hogy nem jut ideje a családjára?- esik kétségbe az édesanyja.
-Nos, ha be akarok jutni a UCLA-re akkor igen.- fonja keresztbe mellei alatt a kezeit a végzős lány.
-Hogy? Azt hittem haza jössz..- sokkólódik le édesapja is.
-Amerikában sokkal jobb a tanítás, és ha egyszer haza mennék és tudnák, hogy hol végeztem százszor jobbak lennének az esélyeim.- áll elő kész tényekkel.
-Ez igaz.. de Alexa.. a pénzt vissza tudom fizetni a nyár végéig.- próbálja meggyőzni az édesapa, lányát.
-Mi lenne, ha a pénzt nem fizetnéd vissza kimondottan nekem, hanem Alexi tanulmányaiba fektetnénk. Így voltaképpen kifizetnétek az Egyetem egy részét ott, ahol elszeretné végezni. Ami az álma.- rukkol elő az ötlettel Palmer.
-Meggondolom.- lesz merev István.
-Mindenféleképpen Apci.- mosolyodik el Alexa és Sebastian-ba karolva kisétálnak a reptérről egyenesen a bérelt terepjáróhoz.