Special ✖brr✖ |BEFEJEZETT|

37.Rész

Sóhajtva mentem Aaronhoz amikor a repülőtéren megakaptam a jegyem.

- Vigyázz magadra. - mosolygott.

- Megpróbálok. - öleltem meg. - Köszönök mindent. - suttogtam becsukott szemmel.

- Nem kell megköszönnöd. - engedett el. - Még látjuk egymást. - bólintott.

- Szia. - intettem

- Szia Kim. - mondta.

Állt még egy darabig zsebredugott kézzel majd megfordult és elment.

Sóhajtva sétáltam fel a repülőre és kerestem meg a helyem. Mikor megtaláltam feldobtam a csomagom majd leültem és előhalásztam a fülhallgatóm. Egész úton zenét hallgatva bámultam ki az ablakon és gondolkoztam. Gondolkoztam,hogy most mi lesz. Lemegy ez a balhé és utána? Nem tudtam de féltem. Volt bennem egy rossz érzés ami nem hagyott nyugodni. Inkább megpróbáltam másra gondolni de a gondolataim valahogy mindig hozzá vezettek. Megtörtént a legnagyobb álmom. Brandon Rowland az életem részévé vált én meg az övé és már nem tudtam tőle szabadulni. Egy dolog nem stimmelt. Nem voltam boldog. Az a leírhatatlan fangörcs és boldogság amit ezelőtt fél évvel éreztem elmúlt. Mintha csak egyszerűen elpárolgott volna. Egy kész lelkironccsá váltam. Újra. Fájt az,hogy nincs itt velem még ha le is ordítottam a fejét. Évek óta ő az érzékeny pontom és ez mit sem változott. Inkább megerősödött. Akármennnyire is dühös voltam rá abban a pillanatban még mindig ő az aki boldoggá tesz. És az is marad.

Amikor bemondták,hogy hamarosan landolunk vettem egy mély levegőt és megszorítottam a szék karját. Soha nem bírtam a leszállást de most felért a pokollal mivel egyedül voltam. Tíz perc múlva az utasok elkezdtek tolakodni,hogy kijussanak. Csak ültem ott és vártam,hogy a tömeg kijusson majd leemeltem a csomagom és kiindultam. Mikor leszálltam hirtelen pofáncsaptak az emlékek. Amikor először repültem Brandonnal. Amikor eljöttem velük Californiából. Amikor a fangörcs elkapott amint a gépen megláttam a srácokat. Minden előjött akár egy szélcsapás. Megráztam a fejem és az épület fele vettem az utat.

Miközben az előttem lévő embereket végig néztem ahogy a nyakukba szökik valaki amint kimennek az ajtón elfogott a sírás. Azt hittem egyedül vagyok. Kisétáltam az ajtón és lassan végignéztem a pár áldogáló emberen amikor hátul a tömeg mögött megpillantottam. Tudta,hogy jövök. Rám várt. A fekete kapucnija eltakarta az arcát de amikor elindultam felnézett. kétségbeesetten elkezdtem feléje szaladni mintha csak elkéstem volna. Elengedtem a csomagom ami nagy csattanással ért földet de nem érdekelt. Kitártam a karom és a nyakába ugrottam. Megcsapott az a jól ismert parfüm illata miközben éreztem ahogy szorosan átöleli a derekam. Pont olyan volt mint amikor legelőször találkoztam vele a meet&greet-en. Nem bírtam tovább,elsírtam magam. Ott álltunk a repülőtér közepén egy tucat emberrel de mintha eltünt volna mindenki. Nem érzékeltem a külvilágot csak őt.

- Itt vagyok. - suttogta. - Ne sírj. - simogatta gyengéden a hátam.

- Sajnálom. - szipogtam a vállába. - Nem akarlak elveszíteni.

- Én sajnálom. Nem tartottam be az ígéreteim,igazad van. - mondta majd a szemembe nézett. Könyekkel teli szeme megcsillant mikor ránéztem. Ohh,azok a gyönyörű zöldes-kék szemek. - Szeretlek Kim. - suttogta.

- Én is szeretlek Brandon. - mondtam majd megcsókoltam.

Mintha csak visszatért volna az élet belém. Akkor jöttem rá,hogy mennyire is hiányzott nekem. Az érintése,a mosolya,az ölelései és a csókja. Ő az aki betölti bennem a hiányzó részeket és most már képtelen vagyok nélküle elképzelni az életem. Ez a pár hét amíg New Yorkban voltam szembesített ezzel a ténnyel. Többet soha nem akartam elhagyni. Nem bírtam volna ki. Mostmár nem.

- Rendbehozzuk ezt. - nézett mélyen a szemembe. - Eggyütt.

- Oké. - bólintottam majd megfordultam,hogy felvegyem a csomagom.

Összekulcsolta a kezeinket majd szorosan magamellett tartva kiindultunk. Mintha elakart volna valaki rabolni tőle. A számomra rég nem látott kocsi ott várt minket. Brandon kinyitotta a hátsóajtót és bedobtam a csomagom. Beültem én is majd Brandon is és átkarolt. A sofőr beindította a kocsit és elindultunk. Jöhetett a következő mélyvíz.