Szerelem,Foci és Zene

6.rész

Másnap reggel Victoria elsietett az egyetemre, Antonia viszont szabadnapot kapott, termèszetesen Sofie ezt tudatta Bastiannal, aki ezt kihasználva meghívta Antoniat ebédelni , egy puccos étterembe.

Mivel a lány már megunta , hogy a fiú folyamatosan "zaklatja" elment vele:

-Oh , Antonia! Örülök , hogy eljöttél !-mondta boldogan a férfi.
-Jó napot! Csak , hogy tisztázzuk , azért jöttem el :ne "zaklasson" tovább  mert különben feljelentem.
-Igazán? Nekem úgy tűnik, hogy nagyon élvezed.
-Ugyanmár.
-Kérlek, beszéljünk egymàssal őszintén.

Antonia közelebb csúszott a férfihoz , majd mèlyen Bastian égkèk szemeibe nèzett és azt suttogta:
-Soha nem voltam ennyire őszinte.

A férfi kapott az alkalmon és megcsókolta a lànyt, persze Antonia "arcon legyintette ", majd otthagyta.
Nem sokkal később  a lánynak üzenete érkezett, amelyben egy vers àllt:

,, Álmodtam, hogy együtt leszünk,
S, hogy a vilàg végére is együtt megyünk.
Felnèzek az ègre, s meglátlak téged,
S, beszélek magamhoz:Nem èrted, szereted?
...
S, ha örökre lehunyom szemeim, mindíg várlak tèged ,
Ha eljössz oda hol élek, majd te is megèrted,
MERT MÁR A MENNYBŐL NÈZLEK.

És a vers vègèn egy fotó volt, amelyen a fiú szerepelt egy felhőkarcoló tetejèn.Antonia tudta mire készül a férfi és gyorsan az épülethez sietett azzal a reménnyel, hogy még nincs késő.

Ha szeretnétek megtudni mi törtènik , csillagozzatok vagy kommenteljetek.
(Megjegyzés:A vers is saját.)