Meleg szemmel...

Mindennapok.

Sziasztok! Ne haragudjatok, hogy ennyire hosszú ideig nem írtam a blogomra, de az elmúlt pár hónapom eléggé érdekes és eseménydús volt. Ezeket a történéseket máris megosztom veletek és remélem, hogy innentől sűrűbben tudok majd írni.

A téma, amit most első sorban  fel szeretnék hozni, szerintem mindenki életében jelen van, vagy a legtöbb esetben jelen kéne hogy legyen. Nem olyan régen beszélgettem 2 barátnőmmel délutáni tesin és szóba jött ez a téma. Mind a hárman eléggé önbizalom hiányosak vagyunk, ami leginkább, mint kiderült, az ötödikes, hatodikos támadásoknak köszönhető, amely annyira tönkre tudja tenni az embert egy életre, hogy az hihetetlen. Én úgy gondolom, hogy mind a kettő osztálytársam nagyon szép és irtózatosan jó emberek, de sajnos a sok leszólás és támadás miatt ezt ők nem hiszik el magukról. Biztos vagyok benne, hogy nem csak mi vagyunk ebben a helyzetben és még sok más ilyen ember van. Személy szerint én ezt nem tartom normálisnak. Sose fogom megérteni, hogy mi előnye származik abból a másiknak ha bántja a nála bátortalanabb, ártatlan gyereket. Borzasztó, hogy mennyi ember van ennek a veszélynek kitéve az iskolákban, és az is, hogy ezek ellen nagyon nem lehet tenni semmit.
Egyetlen megoldás arra, hogy elfelejtsük a rossz emlékeket és begyógyuljanak a sebek, az idő, magunk köré gyűjteni a jobb embereket és azokkal foglalkozni, akik számítanak nekünk. Viszont ez egy kicsit sem egyszerű feladat.
Az elmúlt hónapokban sok ember jött az életembe és sok embertől is megszabadultam. Sajnos rà kellett jönnöm arra, hogy az interneten szerzett barátok által nagyon sok érdekbarátot szereztem a baráti körömbe, akik az elmúlt hónapokban kicsit megmérgezték a hangulatom és lelkileg kikészítettek azzal, hogy csak akkor tudtak keresni, amikor valami nagyon nagy problémájuk volt, amúgy meg sose kerestek és nem is igazán érdekelte őket, hogy velem mi újság vagy hogy én hogy vagyok. Olyan emberektől vettem búcsút és tettem ki az életemből, akikkel már hónapok óta jóban voltam és beszélgettem. Nem gondoltam volna, hogy ezek az emberek ekkora kihatással lesznek az életemre, de nagyon örülök neki, hogy sikerült észhez térnem és kitennem ezeket az embereket az életemből. Sok sebet okoztak és eléggé elvették a bizalmamat más emberek felé. Ennek ellenére ugyan annyira nyitott vagyok az új emberekre, az új barátokra, csak sokkal több idő most kiépíteni velem egy szoros bizalmi kapcsolatot, mint eddig. Természetesen ez a leírás nem vonatkozik mindenkire, csak arra a pár személyre, akiknek ezt többször meg is mondtam, csak annyira nem vették komolyan.
De ezek mellett rengeteg jó dolog is történt velem. Az osztályomban és a baráti körömben is egyre többen tudják rólam, hogy más vagyok és abszolút nem kaptam eddig ezzel kapcsolatban rossz visszajelzést és senki nem támadott ezzel a dologgal. Ami engem nagyon meglepett, az az, hogy a legtöbben már nyár óta tudták rólam a blogom által, csak nem kérdezték meg, nem mondták nekem, hogy elolvasták amit írtam. Amióta nem tagadom és megosztom ezt a barátaimmal és a családommal, ahol mostmár a nagymamák is tudják, hogy mi a helyzet velem és ugyan annyira szeretnek, sok gondtól és tehertől szabadultam meg, valamint az említett emberekkel sokkal őszintébb lett a viszonyom és könnyen meg tudok velük beszélni bármit, hiszen nem kell azzal szarakodni, hogy ki tudja a titkom és ki nem. Sokkal mélyebb és tisztább kapcsolatokat tudok kiépíteni îgy a barátaimmal, szeretteimmel.
És végül szeretném veletek megosztani a legjobb hírt, a legboldogabb dolgot, ami az elmúlt időben történt velem. Már február 3.-a óta kapcsolatban vagyok egy olyan személlyel, akit hihetetlenül szeretek és nem tudnám már nélküle elképzelni az életem. Viszonylag régebbről ismerjük egymást, de csak februárban jutottunk el arra a szintre, hogy összejöttünk. Az előző kettő barátomat is szerettem és fontosak voltak nekem, de a jelenlegi barátom iránt táplált érzéseim összehasonlíthatatlanul mások. Amikor velem van boldog vagyok, amikor nincsen velem, nagyon hiányzik. Vele lenni valamiért sokkal jobb és másabb, mint az előző kettővel, érte tűzbe tenném a kezem. Természetesen ebben a kapcsolatban is vannak viták és nem mindig minden happy, de túl tudunk lendülni a dolgon és az érzések nem változnak. Több alkalommal is volt már nálunk és én is többször voltam már náluk. Az ő családja és az én családom is elfogadnak minket és jó választásnak tartják a másikat.

Úgyhogy most csak ennyit tudtam nektek sajnos írni, kifogytam a témákból és picit a mesélni valókból is, de annyi biztos, hogy innentől kezdve sűrűbben szeretnèk majd írni nektek és az elkezdett könyvemet is szeretném folytatni, ha van még rá igény.

Köszönöm, hogy velem vagytok!❤️