A Legenda [Teen Wolf Fanfiction]

One

Emili Shmit vagyok egy 17 éves lány aki egyedül él az erdőben egy faházban. Hogy miért élek egyedül, mindentől távol? Hogy hol vannak a szüleim vagy a testvérem? Őszintén testvérem sosem volt. Mikor először átváltoztam vérfarkassá a szüleim beadtak egy nevelő otthonba. Ezt csak 12 évesen közölték velem. Elegem lett az emberekből, teljesen felhúztam magam, ekkor átváltoztam és aki csak az utamba került széttéptem.. Ártatlan gyerekek és felnőttek vesztették életüket. Borzalmas amit tettem, egy szörnyeteg vagyok. Igaz hogy azóta már megtanultam irányítani a farkas énem, de mégis félek. Félek attól hogy mégtöbb embernek ártok. Teljesen ártatlan embereket ölhetek meg újra. Ezért élek egyedül. A városba pedig csak ételért és néha ruháért járok be. Most is épp ezekért megyek. Mindig jól megnézem az embereket. Mindig sietnek valahova én meg csak nyugodtan sétálgatok és nézelődöm. A bolthoz elkell mennem az iskola elött. Ilyenkor mindig elgondolkozom. Vajon milyen lehet iskolába járni? Mikor a kapuba értem benéztem. Ekkor kijött két srác. Az egyik engem kezdett el nézni. Éreztem a szagát. Ő is vérfarkas. Gyorsan tovább siettem. Mikor mindent megvettem elindultam haza felé. Már majdnem beértem az erdőbe. Már csak az úton kellett volna átmenni, de ekkor megláttam megint azt a két srácot, engem bámultak. Úgy döntöttem hogy még megyek egy kicsit, mert elég fura lenne ha bemennék az erdőbe a szemük láttára két teli zacskóval a kezemben. Úgy gondoltam hogy mikor már eltűnök a szemük elől bemegyek, de jöttek utánam. Valahogy lekell őket ráznom. Elkezdtem gyorsabban szedni a lábaimat. A járdán épp egy nagy tömeg jött velünk szembe. Na most meglóghatok előlük. Beértem a tömegbe, mikor kiértem beszaladtam az erdőbe. Sikeresen leráztam őket. Haza felé elmentem egy ház elött. Még nem jártam itt de tudom hogy ez a Hale ház. Még régebben égett le. Csak Derek és Peter Hale élte túl. A család többi tagja bent égett. Hirtelen hangokat hallottam a házból. Oda kaptam a fejem az a két srác álltak az ajtóba.
-Derek! Derek! -Üvöltötték de nem jött válasz.
-Szerintem nincs itthon. Scott menjünk haza. -Mondta az egyik srác.
-Oké, menjünk. -Válaszolta ezek szerint Scott. -Várj. Van itt valaki.-Mondta és megállt.
-Mivan? Ki? -Kérdezte a másik fiú.
-Nemtudom. Olyan ismerős a szaga. De mégsem tudom ki ő. -Válaszolta. Na basszus, lebuktam. Most elfussak vagy várjak hátha elmennek?
-Keressük meg. -Mondta Scott. Oké akkor futok. Elindultam és haza felé vettem az irányt. Nem jöttek utánam. Holnap is elmegyek a városba és kiderítem kik ők.