A Legenda [Teen Wolf Fanfiction]

Twenty-Fourthe

Egyre közelebb lépkedett felém. Elkezdtem morogni.
-Azt hiszed megijedek? -Kérdezte és felnevetett. -Nem félek egy vérfarkastól. -Mondta.
-Nem akármilyen vérfarkas vagyok. -Morogtam és átváltoztam. Közben Scott bemászott az ablakon úgy hogy ne hallja meg a nogitsune.
-Nem győzhetsz le. -Mondta.
-Ő nem. De én igen. -Mondta Scott és bele harapott a nogitsune karjába. Felüvöltött és a földre rogyott.
Ezután elvittük Deatonhoz.
-Valószínű hogy a nogitsune már nincs Stiles elméjében. -Mondta Deathon.
-De ugye Stilesnak nincs semmi baja? -Kérdezte Lydia.
-Reménykedjünk hogy nincs. -Mondta.
Közben kiderült hogy a nogitsune nem lehet egyszerre farkas és róka. Így hogy Scott megharapta a nogitsunét kiűzte Stilesból.
Már órák óta itt vagyunk. Scott és Lydia bealudtak. Theo és én pedig csendben ülünk és várjuk hogy Stiles felébredjen. Már nagyon álmos vagyok. Egyre nehezebb nyitva tartani a szemeimet. Egy idő után elnyomott az álom.
A suliban voltam. Mindenki más volt. Teljesen megváltoztak. Stiles komor volt és semmi életkedve nem volt. Scott nem beszélt senkivel. A saját gondolataiba merült bele és nem érdekelte senki. Lydia sík hülye és nagyon irritáló. Liam két balkezes. Mindent leejt és eltör. Theo.. ő semmit nem változott. Teljesen olyan mint volt.
-Bratt. Miért más mindenki? -Kérdeztem.
-Ez egy fordított világ. Mindenki más mint valójában. -Hallottam a hangját.
-De Theo ugyan olyan. -Mondtam.
-Nem gondolod hogy azért mert Theo nem az akinek hiszed? -Kérdezte.
Ekkor felébredtem. Vagyis inkább valaki felkeltet. Méghozzá Stiles.
-Stiles. Úristen, jól vagy? -Kérdeztem és megöleltem.
-Igen, jól vagyok. -Suttogta.
-Már régen felkeltél? -Kérdeztem és elengedtem.
-Már vagy 20 perce. -Mosolygott.
-Miért nem keltettél fel hamarabb? -Kérdeztem.
-Olyan aranyosan aludtál hogy nem volt szívem felkelteni téged. -Mondta és arcon puszilt. Elmosolyodtam és megöleltem.
Ezek után felkeltettük a többieket. Utána haza mentünk. Elég hosszú volt ez a nap.