Mert valahogy úgy képzeltem jobb lesz
Nem lesz fájdalamas a lét
Nem lesz fájdalmas minden eggyes lépés
Nem lesz fájdalmas az elválas
Mert mindent valahogy könnyebbnek hittem
Könyebbnek s kezelhetőnek hittem
Naívan életem a világomban
Elfeledve a bosszúságot
Elakartam menni, elfeledni mindent
Mégsem tehettem
Mert ott volt már mindenben
Ott vagy már mindenben s mindenkiben
Felakarom tenni a felső polcra
Mint nem érek el
Mégis szembe került velem a polcon
Az orrom előtt van, de nem akarom látni
Törj össze, csak tűnj el
Nem akarok hozzá érni
Válj láthatatlanná
Nem akarom átni többé
De mégis ott marad
Ott maradsz a felső polcon
Szemben velem
Ott maradsz míg elő nem veszlek
YOU ARE READING
Továbbadom neked-/End/-
Poetry/Hirtelen felindulásból újra feltöltöttem/ -nem igazán néztem rá a helyesírási hibákra, ezért elnézést is kérek. -Megosztom veled verseim folytatása- (már nem elérhető a profilomon) "Olyan könnyű volt mást mutatni, oly könnyű volt úgy élni, de most...
