Valahol elvesztettelek.Valamit elvesztettem Mi?! Ja azt hiszem valahol a vasútaknál...
-Hogy hol?!
Az álomásnál.
-Az álomásnál?!
Kicsit sokat ittam meg talán be is voltam állva?
-Hova álltál be?!
Hát mondom hogy síneknél álltam be!
-De hát akkor már nem is jött vonat!
Mondom beállni. Tudod...Szívni...
-Hogy mit akarsz fújni?
A vonatot hát mit csessze meg.
-Akkor már értem miért nem jöttek a vonatok...
Istenem!
-Kajak isten is veletek gengelt?!
o-o Suprise
mother fuckerLehet de nem emlékszem. Én csak annyit tudok
hogy nem volt nálam gyújtó.-Miért nem volt nálad gyújtó?
Ott hagytam a síneken valakit pedig ott hagytam a vároban.
-Engem is egyszer ott hagytak.
Az szar ügy.
-Beléd se szorult empátia...
Hát nem...De a lényeg hogy ott hagytam valakit. VÁRJ nem TE voltál az?!
- Amúgy asszem én voltam az.
-Az attól függ hogy mikor történt az eset.
Nem tudom már egy idelye itt állok...-Például tegnap óta?
Ja asszem...
-Most hat a szer vagy én őrültem meg?
Mert mi stájsz?
-Az utolsó vonat óta nem láttalak.
Mert te tudod ki vagyok?
-Naná! Ja várj még sem. Amúgy van nálad öngyújtó?
Nincs.Valószínüleg még ott van a síneken.
-Tényleg mikor elmentél megkeresni.... nem találtad meg?
Most már emlékszem. Akkor és ott engem talált meg.
-Ohh bazdmeg én erre nem érek rá akkor megyek megkersem.
És akkor é ott megtalált engem ahogy őt a vonat kétfénylő lámpája s ahogy az öszettört szívecskés öngyujtót.
Valahol elvesztünk.
YOU ARE READING
Továbbadom neked-/End/-
Poetry/Hirtelen felindulásból újra feltöltöttem/ -nem igazán néztem rá a helyesírási hibákra, ezért elnézést is kérek. -Megosztom veled verseim folytatása- (már nem elérhető a profilomon) "Olyan könnyű volt mást mutatni, oly könnyű volt úgy élni, de most...