Lassan múlnak a percek
S én, ahogy minden,
haldoklom a percek múlásával
Csak a lassú múlandó kattogást
hallom
Látom azt ahogy a mutató pörög s egyre öregebbnek érzem magam, érzem ahogy az évek eljárnak felettem
S én egy olyan testbe vagyok zárva kinek idelye véges s mégis egy olyan lelket birtoklok kinek leke megért vagy ezer életet
Vajon ki lesz a következő
Kié lesz az a halvány szikra mi lelkemben tündököl
Hány év árán fog még veszíteni fényéből?
Hány élet kell ahhoz hogy eltünjön végleg a föld színéről?
S akkor már elmondhatjuk
A tündöklő csillag már csak tündökölt a sötétéjnylete éjszakában
YOU ARE READING
Továbbadom neked-/End/-
Poetry/Hirtelen felindulásból újra feltöltöttem/ -nem igazán néztem rá a helyesírási hibákra, ezért elnézést is kérek. -Megosztom veled verseim folytatása- (már nem elérhető a profilomon) "Olyan könnyű volt mást mutatni, oly könnyű volt úgy élni, de most...
