Hello, igen én...én vagyok.
Tudom, nem rám számitottál...
bocsi...
de ez csak én vagyok.
Egy lány aki nem rajong körbe, aki nem mászik rád, csak netalánt tán ritkan mosolyog rád.
Igen én, egy élő lélegző ember vagyok,
egy lány a sarokban elvújva a sötét szempárok keresztüzében.
Mert ilyennek látom magam kívülről,
és az új társaságban amit megismertem.
Igen még mindig én, a szemüveges alacsony lány feketében.
Jah tudom csak nézz rám és látod hogy különc vagyok.
Nem szólítasz meg
mert tudod hogy egy antiszc csaj vagyok,
meg biztos gáz is
ha már az érdeketelen arcomat mutatom
könyörgöm fáradt voltam
Így persze kattintasz és a képet amit az agyadban készítettél kiteszed a polcra, számba se véve a lehetőséget hogy talán más vagyok.
Mert igen más vagyok, más máshogy és más másként.
Csak ez te nem tudod,
mert nem is érdekel.
De látom az arcodon a meglepődést.
Igen, igen még mindig én vagyok, vicces ugye?
Mikor mosolygok és nevetek, csak éppen nem veled.
Nem gondoltad volna hogy ilyen leszek,
vagy hogy ilyen vagyok....
A polcodon a kis kép pedig elszakad.
Az a probléma veled,
mert igen M
ez most rólad szól
hogy minden lépést megtettem amit lányként megtehettem,
de te csak nézel és nem szólsz, nem szólsz csak bámulsz és nézel, férfi vagy az ég szerelmére
A kiigazódás rajtad egy útvesztő( és nem a filmre gondolok) pedig az is lehetne.
Csak tudd megismernélek, de nem tudom azért nézel mert tetszem neked
vagy mert nem láttál még lányt életedben.
Mindenesetre, én megtettem az első lépést hol a tiéd?
Mert nem várhatok örökké.
ESTÁS LEYENDO
Továbbadom neked-/End/-
Poesía/Hirtelen felindulásból újra feltöltöttem/ -nem igazán néztem rá a helyesírási hibákra, ezért elnézést is kérek. -Megosztom veled verseim folytatása- (már nem elérhető a profilomon) "Olyan könnyű volt mást mutatni, oly könnyű volt úgy élni, de most...
