Ezt érzem itt bent.
Nem javítja idő s tér,
az érzés megmarad rovábbra is.
Nem javítják az átbulizott éjszakák nem javítja a zöld szál
s az érzés továbbra is itt marad bent.
Bennem.
Vajon mi hiányzik?
Mi hiányzik belőlem?
Mi az amire úgy vágyom? Mi az mit kívánok?
Magam sem tudom.
A kitöltetlen űr felemészt.
Elveszi a lelkem s a testem minden fényét.
Mond te nem tudod mi hiányzik belőlem?
Megtudnád mondani ha rámnézel?
S megtudnád adni nekem ha kérem?
Vagy oly lehetetlen mit a szélben szálló tollpihét elkapni?
Mert néha így érzem.
Mintha lehetetlen lenne kitölteni azt az űrt.
S már beletörődöm örökké üres lesz.
Mégha próbálkozom is csak ugyan az vár...
Üresség...
YOU ARE READING
Továbbadom neked-/End/-
Poetry/Hirtelen felindulásból újra feltöltöttem/ -nem igazán néztem rá a helyesírási hibákra, ezért elnézést is kérek. -Megosztom veled verseim folytatása- (már nem elérhető a profilomon) "Olyan könnyű volt mást mutatni, oly könnyű volt úgy élni, de most...
