A 17 éves Hope nem egy átlag életet élt. Szülei munkája miatt rengeteget költöznek. Egy újabb költözés, de vajon ez is csak pár hónapig tart? Vagy végleg letelepszik a család? De, hogy kerül bele a világhírű Neymar da Silva Santos Junior?
Neymar...
Reggel, mikor felkeltem, próbáltam kikászálódni az ölelő karok közül. Elég nehezen, de végül sikerült. Levakarhatatlan mosollyal fedeztem fel a házat és a konyhába érve, nekiálltam reggelit készíteni. Mivel nem akartam mindent feltúrni, rántottát sütöttem. Pirítottam hozzá kenyeret és felvágtam, az ott talált zöldségeket. Épp szedtem ki az ételt, amikor egy izmos kéz fonódott a derekamra.
-Mmmm! Nagyon finom illata van!
-Remélem az íze is ilyen - kuncogtam fel
-Gyere akkor
Megkaptam a reggeli csókomat, majd leültünk enni.
-Fini lett Édesem!
-Köszii - vigyorogtam rá
-Ma jön Davi, este pedig elviszlek vacsizni!
-Ok, de előtte haza dobsz átöltözni?
-Persze! Befejezzük és mehetünk is.
Ezután már csak apróságokról beszéltünk, majd elkészültünk és autóba is ültünk. Otthon lezuhanyoztam, átöltöztem és bepakoltam a fontosabb dolgokat. Megegyeztünk, hogy ma is ott alszok és holnap együtt megyünk edzésre. Lent elköszöntem anyáéktól és elhagytuk a házat.
Hazafele elvettük Davi-t. Bemutatkoztam a kis szőkeségnek, majd tovább is mentünk. Egész úton beszélt és beszélt. Nagyon édes kisfiú. Elmondta milyen az ovi, hogy tetszik neki egy lány. Az apja büszkén nézte, ahogy a csajozásról beszélt a csöppség. Hát minden bizonnyal volt kitől tanulnia.
Otthon megbeszéltük, hogy játszunk egy kicsit, megebédelünk és délután kimegyünk a játszótérre.
Neymire a konyhában találtam rá, ahogy ebédet főzött. Spagettit készített, ami az illatokból ítélve, nem is lesz olyan rossz.
-Nagyon édes Davi - ömlengtem
-Örülök, hogy jól kijöttök, de nehogy aztán elraboljon tőlem
-Szerintem azzal nem lesz baj! Felmegyek játszani vele, majd szólj, hogy mikor jöjjünk! - adtam egy puszit a szájára és fel is mentem
Neymar szemszöge
Teljesen magába bolondított ez a lány. Az, hogy Davi is elfogadta hatalmas dolog. Nem igazán bírta az eddigi barátnőimet. Arra gondoltam, mivel Picurt levisszük a közeli játszótérre, megkérdem Messi-t és Pique-t is, hátha lejönnek családostul. Írtam is a csoportba.
Ney: Sziasztok! Nincs kedvetek harom korul lejonni a jatszora, gyerekekkel?
Pique: Mi most nem tudunk, nagyszulokhoz megyunk! Sry
Messi: Mi ott leszunk, na pa!
Ney: Ok koszi sziasztok!
Na, akkor ez el is van intézve. Mivel kész volt a kaja, felszóltam Hope-éknak, akik pár másodperc múlva már lent ültek az asztalnál.
-Remélem ízlik!
-Nagyon finom lett Apuci! Szeretem, amikor spagettit csinálsz - mondta eszméletlenül édes hangon
-Igaza van! Tényleg nagyon jó!
-Na ennek örülök, de akkor mindet megenni. Davi! Ha megetted, felmegyünk lefekszünk kicsit és utána irány a játszótér! - mosolyogtam rá
-Dejóó!
Pár perc után mindenki befejezte és mindhárman az emelet felé vettük az irányt. Davi-t lefektettük és Hope énekelt neki, amitől pár perc múlva el is aludt. A szobába csend volt, egyedül az édes kis szuszogást lehetett hallani.
Az én Gyönyörűmmel a konyhába mentünk, Ő a pultnak dőlt, még én a derekát átkarolva szívtam be finom illatát.
-Neymi, nem kellene ilyen helyekre vinned! Elkényeztetsz! - nyafogott, de a szája sarkában ott bujkált a mosoly
-De igen, ez most fontos.
-Értettem főnök! Na gyere rakjunk rendet a konyhába!
Én összeszedtem a koszos tányérokat, Ő pedig elmosta azokat. Fél óra múlva csak úgy csillogott a helyiségben. Leültünk a kanapéra. Az ölembe húztam és a mellkasomra hajtotta a fejét. Izgatottan nézte a tv-t, ahogy láttam szereti ezt a sorozatot. Végig arról beszélt, hogy mennyire szereti a Caleb-Hanna párost. Kiderült azért imádja a sorozatot, mert mindig újabb és újabb csavar van benne, így sose tudja ki lehet a titokzatos A.
Fél három körül felkeltettük Picurt és el is indultunk a játszótérre. Ott várt minket Leo, Antonella, Thiago és babakocsiban aludt a pici Mateo. Davi és Thiago rögtön elmentek játszani, még a lányok a babakocsival sétáltak. Mi leültünk egy padra és onnan figyeltük a családjainkat, miközben beszélgettünk.
Hope szemszöge:
A séta alatt rengeteget beszéltünk Anto-val. Nagyon aranyos lány és tökéletes anyuka. Számot cseréltünk. Valamiért úgy érzem jó barátok leszünk.
Na, hát itt is az új rész. Remélem elnyerte a tetszéseteket.
Nemsokára hozom a következőt!
Puszi: Zita<3
Oops! Bu görüntü içerik kurallarımıza uymuyor. Yayımlamaya devam etmek için görüntüyü kaldırmayı ya da başka bir görüntü yüklemeyi deneyin.
