I hate you, Neighbour boy ![HUN] (Befejezett)

8.Egy új élet kezdete

Anya mesélte telefonon, hogy ő is álláslehetőséget kapott apám cégjénél, így együtt dolgoznak, ami azt jelenti, hogy minden nap hajnali négy órától este fél tizenkettőig miénk a ház.

Megérkezésekor ledobáltam a bőröndjeimet a földre és bezuhantam az ágyamba.

Nem tudom hány óra van, de már iskolába készülődök. Jó isten...az első napom.
Felkeltem az ágyból majd megmostam az arcom.
A gardróbomba sétálva kiválasztottam a mai öltözékemet.

Felkentem egy kis sminket (spirálozás, tusvonal, szájfény) majd le sétáltam a lépcsőn. Lent éppen Chris és Ricsi ették a gabonapelyhet. Magamnak is vettem elő, majd miután megettem úgy döntöttem kint várom meg Chriséket.
Deszkámat kezembe kapva kiléptem az utcára.
Mikor kiléptem az utcára megpillantottam a szomszéd házból kijövő fiút aki nem más volt mint...Ethan.
Épp indult el, mikor oda gurultam hozzá.
Felismer ??

- Szia.- mosolyogtam mikor mellé értem, viszont ő csak ugyan úgy sétált tovább.
Leellenőriztem vajon nincs e valami bedugva a fülébe, amitől nem hall. Viszont semmi sem volt a fülébe dugva, úgyhogy újra ráköszöntem, hátha most vissza köszön, de semmi.
- Mondták már neked, hogy nagyon bunkó vagy ?- flegmáztam. Ha ő így akkor én is. Rám nézett majd gúnyosan végigmért.
Sétált tovább. Mire észbe kaptam már a suli bejáratánál álltunk.
- Woow.- néztem végig a hatalmas épületen.
Ethan besétált egy terembe, ezzel egyedül hagyva engem.
Kisétáltam az iskola elé és megvártam a fiúkat.
Pár perc múlva meg is érkeztek.

Bementünk egy osztályterembe.
Boldogan fedeztem fel Tamarát a második padsorban középen.
Leültem mellé, majd szorosan megöleltem.
Viszont Tamara rögtön felállt, hogy megölelje Ricsit(innentől már nem fogom úgy írni, hogy Nemes, hiszen csak egy Ricsi van.
Szerk.). Annyira arik voltak :3 .
Ricsi lebiggyesztette ajkait, mert ő akart Tamara mellé ülni.
- Ne már...akkor én hová ülök ??- szomorodtam el.
- Mellé! - mutatott rá egy lányra.
Megvonták a vállam, majd felálltam és oda sétáltam a lány mellé.
- Szia. Szabad ez a hely ?- mosolyogtam rá.
- Szia. Persze.- viszonozta, majd mikor leültem újra megszólalt.
- Lucy vagyok.- nyújtotta felém a kezét, amit megráztam.
- Kim. Van barátod ?- kérdeztem.
- Aham. Taylornak hívják.- mutatott rá egy fiúra.
- Neked ?- kérdezte most ő.
- Én most költöztem ide tegnap Budapestről, úgyhogy nincs kapcsolatom.
- És volt ?- mosolygott.
- Nem volt tartós kapcsolatom.
- Ohh...majd szerezünk neked.- tiszta optimista ez a csaj.
- Nagyon szimpi vagy.- sosem féltem kimondani, hogy mit gondolok.
- Te is nekem.- és itt megszólalt az az idegesítő csengő, ami azt jelezte, hogy hivatalosan is megkezdődött az iskola, azon belül a 10., azon belül az első óra.

Sikeresen végig ültem az első órát, ami nem más volt mint osztályfőnöki. Egyébként az osztályfőnökünk egy kedves középkorú nő, aki mellig erő szőke hajjal rendelkezik, és zöldes barna szemekkel. Mosolya az arcáról lekaparhatatlan.

Óra végén Lucyval, Tamival, Taylorral, Chrisszel és Ricsivel vonultam le az udvarra.
- De amúgy ez így nem ér, hogy mindenkinek van párja csak nekünk nincs.- nyafogott Chris magára és rám mutatva.
- Az élet sokszor nem igazságos.- sóhajtott Tay mire mindannyian rákaptuk a tekintetünket.
- Csak vicceltem, nyugi.- röhögött, miközben az ölébe húzta Lucy-t.

Végig ültünk meg két osztályfőnöki órát, aztán Tamaráéktól elköszönve hazafelé vettük az irányt. Mivel csak én voltam deszkával, így előrébb gurultam, ahol megpillantottam Ethant.
- Hali.- mosolyogtam rá, de megint csak lenézően végig mért.
- Ennyire tetszem, vagy mi, hogy folytonosan végigmérsz ?- poénkodtam.
- Rajtad nincs olyan, ami bármelyik élőlények tetszene.- na, tessék, először szól hozzám az ideköltözés óta, és akkor is a sárga földig olt.
- Akkor miért méregetsz ?- kérdezem.
- Próbálom felfogni, hogy sajnos ez nem csak egy rémálom. Bár utánad biztos rémálmaim lesznek.- forgatta meg a szemét, én pedig megszeppenve megálltam. Tényleg ennyire ronda lennék ?
Végig néztem magamon. Igen...
Szélsebesen elgurultam Ethan mellett, egyenesen haza, majd beléptem a házba és lerúgtam a cipőmet.