I hate you, Neighbour boy ![HUN] (Befejezett)

2/1.Takarodj innen !

Reggel arra keltem, hogy Sky ugrál az ágyon.

- Jó reggelt, Mama !- nevetve huppant mellém.
- Szia kincsem. Éhes vagy ?- öleltem át,  miközben hozzám bújt.
- Igen, eléggé.- bólogatott.
- Akkor menjünk enni.- mosolyogtam rá, majd felálltam. Miután ő is lemászott az ágyról megfogta a kezem, és együtt mentünk le. Nash a nappaliban nézte a Tv-ben a Spongyabobot.

- Szia Nash.- pusziltam meg a fejét, mire ccsak megforgatta a szemét.
- Meddig fogod még ezt játszani ? Miért utálod ennyire az apádat ?
- Ő NEM az apám ! Az apám lelépett, nem rémlik ?! Ha te karbatett kézzel kibírod, hogy az a szörnyeteg minden este megveri Sky-t, akkor egyáltalán nem vagy az anyám !- ordított rám.
- Most menj fel a szobádba, és meg ne haljam mégegyszer, hogy ilyet mersz feltételezni Imiről !- mutattam a lépcső irányába.

Nash puffogva lépett az ajtóhoz(!!), majd kilépett rajta. Gondolom a szomszéd házba tart. Alex-hez.

Nem is érdekel. Rohanjon csak oda. Szeretem Liliéket, meg a kicsit is, de ők elhiszik Nash-nek azt a sok baromságot. Hülyeség az egész.

- Mi ez az ordibálás ?- lépett ki ásítva Imi a földszinti hálóból. Igen, együtt vagyunk, de nem alszunk együtt. Őszintén nem is tudom, hogy miért vagyok vele. A legjobb barátom, és szeretem, de nem úgy, ahogy ő engem. Talán ha ezt megmondanám neki, akkor lelépne, ugyan úgy, mint...
- Ne haragudj, hogy felébresztettünk...- mosolyogtam rá halványan.
- Semmi baj, életem. Nem tudok rád haragudni.- lépett hozzám, majd egy puszit nyomott a számra.
A konyhába sétáltunk, ahol aztán csináltam 10 darab palacsintát.
Nekem és Sky-nak 3-3, Iminek pedig négy.

Miután ezeket megettük, elvittem Sky-t óvodába. Nash valószínűleg már suliban van, ugyanis Alex-el ketten szoktak menni.

Egészen a hazaérkezésükig  unalmasan telt a nap.
Nash négykor ért haza, Sky- ért pedig háromkor mentem az óvodába. Nash nem napközis, tehát -gondolom- Liliéknél volt.

- Szia szépség !- simogatta meg Imi Sky fejét, amitől az utóbbi összerezzent, és hátrált pár lépést.
- Jajj, Sky ! Úgy csinálod, mintha félnél Imitől !- nevettem fel erőltetetten.
- Félek is !- nézett rám félőn.
- Hagyjuk már.- nevetett fel Imi.
- A barátod egy erőszakos vadállat...- suttogta, majd felrohant a szobájába.
Nem értem őket. Miért mondanak ilyeneket ? Teljesen megőrültek.

- Ahh..ne is törődj vele.- mosolygott rám halványan Et..Imi.

Megöleltem, majd gondterhelten felsétáltam a szobámba.
Miután bedőltem az ágyba -így fél négykor- hagytam, hogy elnyomjon az álom.

Olyan fél kilenc körül sírást hallottam.
Nash és Skylynn szobájából.

Felálltam, és Sky-ék szobájához sétáltam, ahonnan már hangok ír szűrődtek.
Méghozzá Imié.

- Ha még egyszer be mertek köpni az anyátoknál, nem csak megverlek, de kikötlek titeket a sínekre, megértettétek ?!

- Nem akarod már abbahagyni a fenyegetőzést, te..- és egy hatalmas csattanást hallottam.
Nem bírtam tovább, benyitottam, mire mindhárman ilyedten kapták felém a fejüket.

- Kim...mi csak...- kezdett volna magyarázkodni az, akit eddig legjobb barátomnak neveztem.
- Takarodj innen !- mutattam viszonylag nyugodtan az ajtóra.
- Meg tudom magyarázni.- fogta volna meg a kezem, de elrántottam.
- Nem érdekel ! És én eddig neked hittem...milyen naív vagyok...Soha többé nem akarlak látni !- toltam ki a szobából.

Megadta magát.
Hangosan csapta be a bejárati ajtót, én pedig sírva rogytam le a földre.

- Mama...- szólt Sky sírva. Felnéztem rájuk. Nash arcát egy piros folt díszítette. Minden miattam van...

- Annyira sajnálom, hogy nem vettem észre hamarabb...- hajtottam le a fejem. Nem akartam előttük sírni, de a könnyeim sem akartak elállni. Nem akartak kifogyni, pedig ideje lett volna.

Nash legugolt elém, majd megölelt, én pedig hangosabban zokogtam.

- Szeretlek, anya !- simogatta a hátam, míg Sky is csatlakozott.

Nagy nehezen megnyugodtam.

- Én is szeretlek titeket.- adtam puszit a homlokukra.

Felálltam, utánam pedig Nash is.

- Ideje lenne aludni.- mosolyodtam el halványan.

Nashék bólintottak, majd bebújtak az ágyukba. Eleinte két ágy volt, de Nash mindig Sky-al aludt, így inkább egy franciaágyat vettem nekik, hogy kényelmesen elférjenek.

- Jó éjt, Manóim.- pusziltam meg a fejüket, majd lekapcsoltam a lámpát, és kiléptem a szobából.

Én is ágyba bújtam, és átkaroltam a párnámat, mint minden este, mióta elment...

Sziasztok, Manók !
Hát ez a rész nem lett valami hosszú, de remélem megteszi.
Még körülbelül 2-3 rész lesz Kim szemszögéből, aztán már a másik könyvből olvashatjátok tovább a story-t, méghozzá Skylynn szemszögéből.