Szerelem a levegőben ❤

19.rész

Nocy szemszöge:

Lassan kezdtem ébredezni, de nem tudom hol vagyok, de amint kinyitom a szemem és meglátom a fehér falakat és a gépeket beugrik. Kórházban vagyok. Valaki fogja a kezem, oldalra nézek és meglátom Lout ahogy alszik. Haja kócos, a szemei duzzadtak, mintha sírt volna. Kicsit le is fogyott. A kezem a hajára teszem és elkezdem simogatni. Lassan kezdi a szemeit kinyitni.

-Szia, hogy vagy?-kérdezte aggódással teli hangon.

-Szia, hát voltam már jobban is.-mondtam halkan neki. A kezem még mindig fogta de a másikkal az arcom kezdte simogatni. Jól esett az érintése.

-Mikor mehetek haza? Már nem nagyon bírom itt.-

-Kicsim egy kicsit még ki kell bírnod, gyógyulnod kell, meg kell erősödnöd. Kb. 1 hétig még biztos itt kell maradnod.

-Ahhjj de nem akarok, inkább veled akarok otthon lenni!-kezdtem el hisztizni. Elértem amit akarok legalább Louis megkérdezte az orvost, hogy hazamehetünk e. Saját felelősségre haza engedett. Így gyorsan elkészültem és elindultunk a hotelba. Ugyanis a turné közepén vagyunk. Paul és a rajongók már biztos ki vannak készülve, hogy elmaradtak a koncertek. Odaértünk a hotelhez és fotósok hada volt  hotel előtt, már csak ez hiányzott, most nem vagyok olyan állapotban, hogy leteremtsem őket. Louis szorosan ölelt magához és így mentünk be a hotelba. Mire felértünk a fiúk már ott voltak és vártak. Liamtől egy szúrós pillantást kaptam, de nem veszek róla tudomást. Jobb nekem itthon. A többiek örültek nekem főleg Nialler. Persze most is evett, mint mindig.

-Miért nem vagy a kórházban?-Liam volt, ki más. Nem bírta ki, hogy ne kérdezze meg.

-Jobb nekem itthon! Louisnak is jobb ha itthon vagyok és nem kell egy vacak széken éjszakáznia.

- Jól van, de akkor menjetek pihenni!

-Igenis Apuci!-haha kuncogtam. Igen Liam mindenki Apucija. Már megszoktuk. Túl aggódik  mindent.

Bementünk a hotelszobánkba lezuhanyoztunk, majd lefeküdtünk még bekapcsoltuk a tv-t, majd rá nem sokra elaludtam.