Shinobi-szerelem - Boruto fanfiction

Negyedik fejezet - A buli következményei

*Sarada*
A kanapén feküdve keltem. Alighogy kinyitottam a szemeim, a fejembe nyillalt a fájdalom.
- Ehh, a fejem... - nyöszörögtem, majd oldalra fordultam. Boruto mosolyogva közeledett felém egy pohár vízzel és gyógyszerrel a kezében.
- Fejfájáscsillapító - nyújtotta felém a kezében lévő dolgokat - És víz.
- Köszi... - motyogtam, majd bevettem a gyógyszert, és vízzel öblítettem le - Hány óra van?
- Fél kilenc lesz, Csillagvirág - mutatta nekem rókavigyorát Boruto, nekem pedig rákvörös lett a fejem.
- A szüleid merre vannak?
- Még nálatok. Azt beszéltük, hogy ebédig ott maradnak...
- És mit csinálunk addig a nappalival?
- Shhh, Kicsi Csillag - tette a mutatóujját a számra Boruto - Ne legyen ennyi kérdésed.
- Azért egy mégis van - válaszoltam elszántan.
- Na jó, csak ez az egy - mosolygott Boruto.
- Mi... mi történt... köztünk... tegnap este?
Mikor magamban megfogalmaztam ezt a kérdést, olyan könnyen kimondhatónak tűnt... ám mikor arra került a sor, hogy fel is tegyem Borutonak ezt, egy hatalmas gombóc képződött a torkomban, ami akadályozta mindezt.
Szerencsére Boruto lazán fogadta a kérdést.
- Azon kívül, hogy majdnem lefeküdtünk?
- I...igen... - dadogtam elvörösödve.
- Hát... Mikor a kezemet becsúsztattam a pólód alá, benyitott Shikadai és Inojin. És körbehányták a nappalit. Szóval itt abbahagytuk a dolgokat - karolt át - De bármikor befejezhetjük - suttogta a fülembe.
- Boruto, biztos vagyok benne, hogy a tegnap este történtek csak az alkoh... - kezdtem elkerekedett szemekkel, fülig pirulva, de Boruto nevetése félbeszakított.
- Csak vicceltem, Sara, nyugi... Fátylat rá.
Bólintottam.
- Fátylat rá.
A következő pillanatban bejött Hima és az őt támogató Mitsuki.
- Kááávéé... - sóhajtotta erőtlenül Hima.
- Megyek, készítek kávét - mosolyogtam - Gyere, Hima. Addig egyedül hagyjuk a srácokat.

*Mitsuki*
Amint a lányok elhagyták a nappalit, kínos csönd telepedett a szobára. Láttam Borutón, hogy mondani akar valamit, csak vár a megfelelő alkalomra, hogy lecsapjon.
- Nyögd már ki - fordultam felé.
- Ugye nem rontottad meg a húgomat?
- Tessék? - kérdeztem hitetlenkedve, fogalmam sem volt, honnan szedte azt, hogy én és Hima... azt hittem, elég jól titkoltuk.
- Tegnap. Este. Részegen. Eltűntetek. Együtt. Rémlik? - nézett rám választ várva.
"Basszus, tényleg, azt elég feltűnően csináltuk... Oh hogy az a..." gondoltam kicsit kétségbe esve.
- Biztosíthatlak róla, hogy a húgod és köztem nincs semmiféle testi kapcsolat - hazudtam.
Boruto arcvonásai megenyhültek.
- Remélem is. Ha mégis, és megtudom, hogy már nem szűz, kiheréllek. Nem érdekel, hogy az egyik legjobb barátom vagy. Megértetted?
Némán bólintottam, majd egy nagyot nyeltem. Mi lesz, ha megtudja?

*Sarada*
Végül ebéd fele mindannyian hazamentünk. Boruto Mitsukihoz, Himawari pedig hozzám jött, mivel a nappalit nem sikerült feltakarítanunk, sőt, még nagyobb rendetlenséget csináltunk, Hima és Boruto pedig halasztani szerették volna az agymosás hallgatását. Végül is Hinata-samaék kiakadása jogos lenne, én is kiborulnék a gyerekemre, ha arra jövök haza, hogy nyomtalanul eltűnik nyolc üveg szaké, és a nappali úgy néz ki, mintha egy tornádó sújtott volna végig rajta.
Beléptem a házunk előszobájába, a konyhából Anya hangját hallottam.
- Hazajött Sarada...
A konyha felé indultunk Himával, hogy köszönjek nekik, beléptem a helyiségbe és... ledöbbentem.
Anya a konyhapulton ült, Apa pedig előtte állt, és hevesen csókolóztak.
- KHM... - köhintettem egyet, hogy észrevegyenek. Imádtam, hogy ennyire szeretik egymást, de a legjobb barátnőm is velem volt.
Anya elvörösödve nézett felénk.
- Sara, Hima, bocsánat...
- Semmi baj - válaszoltam nyugodtan - Viszont remélem tájékoztattok arról, ha lesz egy kistesóm - vigyorogtam, majd az ajtó felé indultam.
- Meglesz - nevetett fel apa.
- Sa... Sasuke-kun! - nézett Anya rákvörös fejjel Apára.
Apa csak kacagott Anya reakcióján.
Himával felmentünk a szobámba, hogy beszélgessünk. Elmondtam neki mindent, ami tegnap este történt köztem és Boruto között.
- Ehhh?! Te majdnem lefeküdtél Borutóval?! - lepődött meg, talán túlságosan is nagy hangot adva kérdésének.
- Shh, ne ilyen hangosan... - motyogtam, de már késő volt.
- Ezt remélem nem hallottam jól - hangzott Apa fenyegető hangja, majd a lépteinek a zaja, ahogy a szobám felé közeledett.
És ha mindez nem lenne elég, hirtelen a Hetedik kiáltását hallottam, olyan hangosan, hogy azt az egész falu hallhatta.
- BORUTOOOO!!! HIMAWARIII!!!
Valószínűleg Hinata-samaék hazaértek és meglátták a nappali állapotát. Ajjaj...