Amikor cselekedni kell

20.fejezet - Ígéret

Nincs naplóbejegyzés

***

Natsu Dragneel sosem kopogott, jobban szerette, ha egy hatalmas "itt vagyok!" kiáltással beront az ajtón. Így megspórolta a csöngetéssel, az ajtó nyitással és a külön köszönéssel való idő vesztegetést. Jude az elején ugyan morgolódott a fiú modortalansága ellen, de mostanra már megszokta. Ha éppen itthon volt, mikor a fiú átrontott, kiköszönt a dolgozó szobájából, majd visszatért a munkához.

Ez sem volt másképp, amikor Lucy a Fairy Tail többi tagjával együtt a strandon volt. Natsu beljebb lépett a felkapcsolt villanyokkal teli lakásba.

Valami nincs rendben.

- Öreg...? – benézett a dolgozószobába, ahok szintén égett a villany, az asztalán a számítógépből sem jelentkezett ki.

Csak akkor vette észre a cetlit, amikor visszament a nappaliba. Az asztalon hevert, és közelebb lépve el tudta olvasni a rajta lévő szöveget. Egy egyszerű irányító szám meg egy utca név szerepelt rajta.

"Mi a fene?" Begyűrte a zsebébe a cetlit. Valamire biztos jó lesz.

- Jude Heartfilia, itthon van...? – Jellal szólalt meg nem messze mögülre, és pont ahogy megfordult, a rendőr srác is leállt, döbbenten nézte Natsut – Natsu, te meg mégis mit keresel itt?

***

Másnap késő délután a Fairy Tail tagjai Magnóliába tartott vissza a klíma nélküli vonattal. A strandon végül a röplabda mecss döntetlenre zárult, a fogadást pedig Macao nyerte, mert Gray már a vonaton nem találta a fürdőnadrágját. Ő azt állította, otthon hagyta, de később az ártatlan kalauzra fogta, hogy ő lopta el. Juvia készülve az alkalomra, elővette a táskájából egy új fürdőnadrágot a fiúnak

- Juvia mindig segíteni fog Gray-samának
- Köszi Juvia – vette el Gray kínos mosollyal az arcán a ruhadarabot, aminek az alján egy "gray x juvia" felirat állt. Mira és Lisanna összekuncogott egyik kedvenc párosuk láttán.

Ugyan a strand felé mindenki őrjöngött, ivó verseny és egy kisebb kaja csata is lezajlott, addig visszafelé a hangulat sokkal nyugidtabb volt. Cana Macaoval és Wakabaval a piától kiütve horkolva aludtak az ülések közti folyóson, mellettük az üléseken Elfman egy hangos UNOzott a két húgával, Wendyvel, Levyvel és szegény Gajeelal, aki csak beszélni akart a lánnyal.

A vagon másik felében Evergreen pasizó tanácsokkal látta el Erzát és Juviát, mögöttük meg Lucy ült egyedül. Az ablaknak dőlve figyelte a mellette elsuhanó tájat, miközben gondalataiban újra és újra visszatért Natsuhoz meg a tegnap este eseményeihez.

" - ígérd meg, hogy nem kerülsz bajba – suttogta Natsunak, aki már az ablakpárkányon volt, hogy hazamenjen. A lány mondatára azonban vissza fordult. Vegyes érzésekkel nyelt egy nagyot, majd homlokát Lucy homlokának vetette, kezével közelebb húzta magához, szíve gyorsabban kezdett el verni. Egy pillanatra ugyanazta az aggodalmat érezte, amit a lány is, és félelemmel fogta el a gondolat, hogy ő maga sem tudja, mi lesz a következő lépésük. Egy gyilkosságot vernek rá? Akkor már a Fairy Tail is megutálná, még Zeref is letagadná őt. Talán ez kell ahhoz, hogy a bátyja visszamenjen.

- Megígérem – válaszolta a lehető legmegnyugtatóbb hangján amit egy lágy mosollyal toldott meg. Egy pillanatig így maradtak, majd Natsu elszakadt tőle, és hatalmas vigyorral az arcán intett a lánynak, mielőtt lemászott volna