Te jó ég

10.rész

Logan

Egész órán tökön ülve vártam az óra végét. Hátha megtudok valamit. És láss csodát! Meg is lett!

A csengő megszólalt és mindenki ment ki a teremből, de Elizaék még nem mentek. Ezért én lassan pakoltam, hátha meghallok tőlük valamit. 

-Eliza, én annyira sajnálom-ölelte meg a barátnője. 

-Ugyan. Nem a te hibád! Örölök, hogy elmondtad és nem itt a suliban kell meglátnom. 

-Csajszi, szerintem nem éri meg egy fiú miatt sírnod, majd találsz jobbat! Tudod, milyen Lillian. Ha új hús jön a suliba ő mindig levadássza, majd mint aki jól végezte dolgát a kukába dobja-mondta neki Pongó. 

-Lehet igazad van Pongó.

Aha, szóval Liam. Nem volt nehéz kitalálnom. Már a tanév első napjától tudom, hogy szerelmes belé. De persze Liam nem veszi észre. Nem értem. Mit szerethet rajta? Nem is ismeri. A külsejét látta még csak. Ugyan.

És is helyes vagyok. Sőt. A suli összes lánya utánam koslat. Mit nem adna egy olyan esélyért bárki, hogy a barátnőm legyen. Jó most nem fényesíteni akarom magam, de ez az igazság. És igen, néha nagy az egóm. És akkor mi van? De én szerencsétlen, kifogtam a számomra elérhetetlen lányt.

Gyorsan összekapkodtam a cuccaimat és húztam is ki. Nem bírtam bent maradni. Tiszta ideg voltam. Persze Liam így, Liam úgy. De én hol vagyok? A rohadt életbe! 

Kint az udvaron csatlakoztam a haverokhoz. Persze most is Liam volt a középpontba. Nem volt most hozzájuk kedvem, így csak odaálltam hozzájuk, és nem figyeltem rájuk. 

-Hé, haver mi bajod? -kérdezte Liam és a többiek is érdeklődve néztek. 

-Semmi-vágtam neki oda flegmán. 

-Nekünk elmondhatod-vonta meg a vállát. 

-Nincs semmi bajom!-emeltem fel a hangom. 

-Hé, nyugi haver. Nyugi-mondta Tom. 

-Jól van, haver. Bocs-emelte fel a kezét védekezésképp Liam. 

Biccentettem neki. Már tényleg nagyon elegem van a srácból. Egyáltalán, minek jött ide? Tudom hülye vagyok amiért őt hibáztatom amiről nem is tud, de most még ezt a kis esélyemet is elvette, hogy megszerezzem El-t. 

-Tom, jösz a büfébe? -kérdeztem.

-Aha, menjünk.

-Tom hadj kérdezzek valamit.

-Mondjad haver -mondta.

-Mi van Liam-ba ami bennem nincs? -mondtam ki az igazságot, ami nem hagyott nyugodni.

-Jesszusom Logan. Neked elment az eszed? Most már magadat és Liam-ot hasonlítgatod össze?-kérdezte elképedve.

-Csak válaszolj a kérdésemre. -forgattam meg a szemeimet.

-Logan, Liam nem olyan mint te vagy. Liam csak játssza magát. Te valódi vagy. Eliza jó nagy hülye, hogy nem vesz téged észre. -mondja bölcsen. 

-Kösz haver.

-Kajak, már úgy érzem magam mintha lány lennék, mert mindig nekem kell téged ápolnom szívügyekben. -mondta komolyan. 

Ezen felnevettem. 

-Legalább te itt vagy nekem, akinek mindent elmondhatok. 

-Hallod, ez milyen már? Jézusom! Fiúk vagyunk és lelkizünk. Most ez olyan mintha, kívülről fiúk lennénk, belül meg lányok. Szerintem még a lányok sem lelkiznek ennyit, mint mi 4. éve.