21. A hideg

4.1K 207 5
                                    

Testemmel teljesen hozzá simultam Jason-höz, ujjaimat pedig belevezettem sötét hajtincseibe.
- Figyelj.. - kezdtem bele bizonytalanul. - Megpróbálhatjuk, ha gondolod. De nagyon furcsa lesz.
- Tudom, de megéri. Biztos vagy benne? - kérdezte boldogan, mire bólintottam. Visszatért az én Jason-öm. Úgy tűnik, neki annyi kell a "jófiú" szerephez, hogy mellette legyek. Akár barátként - mint eddig -, akár többként.

Lassan három hónap telt el, amióta Jason-nel egy pár vagyunk. Nem tudtuk, hogy fog alakulni, de eddig elég jól haladunk.
Már nagyban tombol a nyár, sőt, hamarosan vége is, hiszen augusztus közepén járunk.
A sokszor föltett kérdés: Adam visszatér? Hát nem. Mivel eddig nem tette, szerintem nem is fog, de hát semmit ne vegyünk készpénznek.

- Szia. Hiányoztál - köszöntött Jason egy édes csókkal.
- Te is nekem - mondtam, majd újra rátapadtam ajkaira. Másfél hétig nem láttam, mivel elutaztak a szüleivel. Már epekedve vártam, hogy visszajöjjön. Jól elvoltam Beth-szel, de azért nem valami könnyű pótolni az ember szerelmét. Sőt.. Lehetetlen.
- Mi a mai program? - kérdezte, majd átkarolt a derekamnál és úgy vezetett ki a házból.
- Be kéne nézni a srácokhoz. Mark elég szarul lett. És mások is panaszkodtak. Valami nem oké - meséltem, majd farkassebességel elkezdtünk rohanni a faházhoz.

Mikor megérkeztünk, egyből feltűnk valami. Hideg volt. Ebben a házban soha nincs hideg.. Hisz tele van vérfarkasokkal. A testünk hője át szokta járni az egész kunyhót, ráadásul amúgy is nyár van.
- Jason, érzed a hűvöset? - kérdeztem, és aggódó pillantást vetettem rá. Aztán hirtelen megéreztem. Az ő keze is jéghideg. Mi folyik itt? Csak én nem fagytam át?
-Én... Nem is tudom, mikor fagytam meg utoljára... Viszont most... Ez nagyon nem jó - motyogta reszketve.
- Sarah! - kiáltott oda Annie, a rajtam kívüli egyetlen farkaslány.
- Te tudod, mi ez? - kérdeztem, mikor odaért mellénk. Közben Jason elengedte a kezemet és csatlakozott a többiekhez.
- Azt hiszem, igen.. Még régebben olvastam egy könyvet.. - kezdte. Húha, micsoda hír... Régen olvasott. De engem nem ez érdekelt! - A Vérfarkasok Nagykönyvét. És volt benne egy fejezet az Alfákról. Ha jól emlékszem, abban benne volt.
- Mi volt benne? - vágtam közbe türelmetlenül.
- Nyugi már, elmondom. Szóval.. benne volt, hogy, ha az alfa elhagyja falkáját, az tragédiához vezethet. A tagok először kihűlnek, aztán elgyengülnek. Néhány hét múlva vérszomjassá válnak és ez az utolsó szint. Ezután csak a halál van.. - mesélte. - Elvileg a női farkasoknál lassabb ez a folyamat, nekünk jóval több időnk van - fejezte be végül a mondandóját. Úristen... Ez nem lehet.. Ha ezt Adam tudta, miért ment el? Csak nem lehet ennyire felelőtlen idióta.
- Jason.. - szólítottam meg, mikor mellé léptem. - Tennünk kell valamit. Vissza kell hoznunk Adam-et - mondtam ki. Tudom, hogy Jason nem akarja, hogy itt legyen, mert csak bekavar. Tudja, és én is tudom, hogy még nem felejtettem el őt teljesen. Valószínűleg soha nem is fogom, hisz ő volt életem első nagy szerelme. Jason-t is szeretem, szerelmes vagyok belé, de nem érzem ugyanazt. Nem is érezhetem, hisz minden ember különböző. Az érzéseim irántuk is különbözőek.
- Tudom.. - nyögte ki nagy nehezen. - Hallottam.. Mindannyira hallottuk - motyogta átfagyva. Valamit tennem kellett, de gyorsan. Én még nem éreztem a hideget, de nem tudtam, mennyi időm van hátra. Azonnal cselekednem kell.
- Annie! - kiáltottam oda neki. - Te maradj itt, figyelj a srácokra és nyiss ablakot, hogy bejöjjön a meleg - utasítottam, mire ő csak bólintott. Kirohantam a házból, át az erdőn, egészen Bethany-ék verandájáig. Gyorsan felszaladtam a lépcsőn és elkezdtem dörömbölni az ajtón. Néhány másodperc után a legjobb barátnőm jelent meg a küszöbön.
- Mi történt? - kérdezte meglepetten.
- Segítened kell - nyögtem ki, majd betessékelt. Egyedül volt otthon, így el tudtam mesélni neki, hogy mi a helyzet.
- (...) Meg tudnál nekem mozgatni néhány szálat? Tudom, hogy vannak kapcsolataid a vámpírbárokból. Hátha valaki tudja, merre van - fejeztem be a regémet.
- Persze, mindent megteszek, amit tudok - felelte kedvesen. - Remélem minden rendbe jön - tette hozzá, majd átölelt. Jól megszorongattuk egymást, majd elváltak útjaink. Beth elment befolyásos vámpírokat keresni, én meg visszaindultam az erdei házhoz. Hirtelen átjárt egy hideg fuvallat, de hamar el is tűnt. Elkezdődött....

Mikor visszaértem, az egész helyiséget rossz érzet uralta. Hideg volt, rossz hangulat és üresség. Az arcokról áradt a szomorúság. Csak Annie járkált fel-alá, de ő is bebugyolálta magát egy pokrócba. Én is kezdtem fázni, de még kibírható volt. A vacogó fogú fiúk már nem csak szimplán jéghidegek voltak, hanem sugárzott róluk a gyengeség. Mindannyian csak ültek és szenvedtek. Gyorsan odamentem Jason-höz és leültem mellé.
- Minden rendbe jön. Már intézkedtem - modtam és hozzábújtam, hogy egy kicsit felmelegítsem. Egy gyenge mosoly félét erőltetett az arcára és átkarolt. Így ültünk és vártunk. Idő közben én is és Jason is elaludtunk. Arra keltem, hogy majd' megfagyok. Hoztam magamnak is egy takarót és bebugyoláltam magam. Hirtelen elkezdett rezegni a zsebem. Gyorsan felvettem a telefonomat, mert nem akartam, hogy a többiek felriadjanak.

....📞....📞....📞.........
- Hallo? - szóltam bele halkan. Olyan sebességgel kaptam fel, hogy meg sem néztem, ki hív.
- Szia. Megtaláltuk Adam-et. Egy közeli bárban van - mondta Beth.
- Remek. Küldd át a címet és érte megyek. Vissza fog jönni. A falkáért - jelentettem ki határozottan.
- Rendben. Sok sikert - hallottam a hangján, hogy elmosolyodik.
- Köszi - mondtam, majd leraktam.
...... ...... ...... ......

Azonnal felpattantam, felvettem egy kabátot, amit a hában találtam és már el is indultam Adam-ért. Nagyon remélem, hogy hallgatni fog rám.

Sziasztok. Meghoztam az újabb részt. Ha tetszett, nyomj egy vote-ot és írj egy kommentet.
Nemsokára érkezik a folytatás.

Privátban elkezdtem írni egy új történetet. Facebook-on a wattpadosok csoportban megtaláljátok, ha érdekel a tartalma. Emiatt talán kicsit ritkábban lesz rész.
Puszi :3

Veszélyes Vonzalom //BefejezettDonde viven las historias. Descúbrelo ahora