Magam elé meredtem és gondolkodni kezdtem... Egy kettő perc múlva felpattantam és a telefonomhoz rohantam.
Tárcsáztam a legjobb bárátnőimet és Braint és a szomszédot is, de persze csak hangpostára vette.
-Szia ma valami furit hallottam az erdőben nincs kedved utánna járni? - valószínűleg még hallani lehetett hogy csak kapkodom ide-oda a levegőt.
Leraktam és reménykedve vártam a válaszokat.Megvacsiztam és ledőltem olvasni az egyik kedvenc íromtól az Az című könyvet, amit majd ősszel fognak vetíteni a mozikban.Egyszer csak megszólalt a telefonom.
- Szia D. Hallottam az üzeneted. Persze hogy segítek.
Gyorsan odafutottam a kagylóhoz és beleszóltam.
-Szia Lori. Peldául holnap? Persze ismerhetsz rengeteg mindenkinek küldtem egy kisebb üzit csak azért, hogy legyen egy, a sok közül.
- Aha ha akarod átmegyek 20perc és ott vagyok.
-Siess és vigyázz az úton.
Miközben Lorira vártam a szomszéd, Brian és a lányok is igent mondtak. Kopogtattak. Lori nem lehetett az, mert ő 15 perce hívott hogy indul így valaki más van az ajtó túloldalán.
-Igen ki az?! - kiabáltam oda mintha nem az ajtóban állnék és kukkolnék kifele az ajtó melletti kisablakon.
-Szia, én vagyok az Victor! - kiabálta befele.
Gyorsan leugrottam a fotelbe majd szóltam neki hogy jöjjön be, mert nyitva van.
- Te meg?
- Hát gondoltam... kellene valaki aki őrködik miközben te alszol, nehogy valaki, elrontsa a te kis tüneményes álmodat. - olyan aranyosan mondta mintha már 50 éve együtt lennénk.
Lori is megérkezett és még egy pár órácskát fent maradtunk, majd hazaküldtük Victort és próbáltunk elaludni. Persze ez a része, hogy aludjunk valahogy kimaradt.
YOU ARE READING
Barátok örökké
Teen FictionNégy legjobb barátnő eltervezik, hogy tökéletes nyaruk lesz. Barátok, késő esti séták, stb... . De még ezt is tönkre tehetik a suli gonosz lányai. De Dorothyt ez sem akadályozhatja meg abban, hogy jól érzze magát ezen a nyáron...
