10.fejezet-A háború első áldozata

960 76 2
                                    

Harryék visszajöttek a Roxfortba, és elkezdődött a tanítás. Már pár napja vége a karácsonyi szünetnek, de Dracoval még mindig nem beszéltem. Épp a mágia történet házifeladatomat írtam amikor jött a bagoly hogy Dumbledore professzor látni szeretne. Gyorsan befejeztem a házimat és szaladva a Griffendél klub helységéből, az igazgatói irodába mentem.

-Hívatott igazgató úr?

-Igen Bridgette. Kérlek ülj le.-Leültem az egyik székre Dumbledore asztalával szembe.-Egy olyan dolgot szeretnék neked elmondani amiből hiba volt téged kihagyni.

-Amire Harryt kérte? Hogy legyen jóban Lumpluckal hogy megszerezzenek egy emléket ami szükséges ahhoz hogy legyőzzük Voldemortot?

-Te erről meg honnan tudsz?

-Akárhányszor lehívta Harryt én látomásként láttam amit ő. Mindenről tudok. Na meg Harry elmesélte nekem négy szem közt.

-Nos akkor gondolom már csak azért tartozom magyarázattal hogy miért nem árultam el neked.

-Felesleges magyarázkodnia igazgató úr. Elvégre ez egy titok volt, és mivel én nem érdeklem Lumpluck professzort csak Harry, ezért csak a legfontosabb embereknek volt szabad tudniuk. Maga nem tehet arról hogy kapcsolat áll fent köztem és Harry között.

-Nos úgy gondolom hogy illene itt lenned a következő alkalommal. Harry! Kérlek csatlakozz hozzánk!

-Igazgató úr. Bridgette.

-Harry már tudja hogy kell használni a merengőt. Bridgette, csupán annyit kell tenned hogy...

-Semmi szükség nincs rá igazgató úr, koncentrálok Harryre, és ha jól csinálom látomás képében látom majd az emléket.

-Nos akkor Harry, tudod a dolgod.

Harry bele mártotta az arcát a merengőbe öntött vízbe, én pedig koncentráltam, és egy látomás jelent meg a fejemben:

Egy fiatal, Mardekáros, sötét, lenyalt hajú srác áll a közép pontban aki több fiúval körbevéve Lumpsluck-al beszélget.

-Honnan veszed az értesüléseid Tom? Többet tudsz a tanárokról mint ők maguk.-Lumpsluck és a többi fiú nevetett Tom Denem tudásán.

-Professzor úr, igaz hogy Marrisode Professzor nyugdíjba megy?-kérdezte mosolyogva Denem

-Ejnye Tom. Akkor se mondhatnám meg ha tudnám! Egyébként köszönöm az ananászt, eltaláltad ez a kedvencem. De mond honnan tudtad?

-Megérzés.

-Nahát már ennyi az idő? Sipirc, különben mind mehetünk bűntető munkára! Vigyázz Tom. Nehogy elkapjanak a folyosón. Szeretnél még valamit?

-Igen uram. Tudja máshoz nem fordulhatok ezzel. A többi tanár...Ők nem olyanok mint ön. Ők esetleg félre értenének. Valamelyik este a könyvtárban, a zárolt szekcióban egy nagyon furcsa dolgot olvastam egy ritka varázslatról. A neve ha jól emlékszem...-A varázslat neve csak homályosan hallatszott. Nem értettem de elég heves reakciót váltott ki Lumpsluckból.

-Mi? Én arról nem tudok semmit, és ha tudnék is nem mondanék neked semmi! És ne halljak többet egy szót se erről!

A látomás véget ért. Harry kivette a fejét a merengőből, én pedig kinyitottam a szemem.

-Meghökkentő? Bizonyára annak érzitek.-szólt Dumbledore

-Nem igen értem.-Mondta Harry

Az Elfeledett Erők... 4.rész - Zuhanás A SötétségbeWo Geschichten leben. Entdecke jetzt