Az Elfeledett Erők... 4.rész - Zuhanás A Sötétségbe

16.fejezet-A barlang

-Úgy bizony. Varázslat közelségét érzem.-Dumbledore egy kést vett elő és megvágta vele a tenyerét.

-Uram...-Szólalt meg Harry.

-Annak aki be akar lépni fizetnie kell. Az a cél hogy a behatoló meggyengülve lépjen be.-Mondta Dumbledore.

-Nekem kellett volna.-Mondtam Harry.

-Ugyan dehogy. A te véred becsesebb mint az enyém.-Mondta, majd a vérző kezével végig simította a kőfalat ami előtt álltunk, mire az kiomlott, és egy ajtó szerűség tárult elénk. Az igazgató úr intett a pálcájával, és megvilágította a sötét barlangot, amibe a kiomlott kőfalon léptünk be.-Voldemort nehezen megközelíthetővé akarta tenni a rejtek helyet egy sor akadály állít a behatoló elé.-A barlang sziklás, kristályos alját egy tó váltotta fel, aminek a partjánál megálltunk.-Vigyázzatok.-Dumbledore megsuhintotta a pálcáját amiből egy kis fénygömb indult el a barlangban. Egy kicsit távolabb megállt a tóban és felvillant.-Ott van. Már csak az a kérdés hogy jutunk el oda.-a tanár úr a víz felé emelte a kezét, mire egy lánc ugrott ki a vízből.-Légy oly kedves.-Dumbledore átadta a láncot Harrynek, aki elkezdte húzni azt.

-Segítek.-Mondtam, megragadtam a láncot és Harryvel egy csónakot húztunk ki a víz alól. Beleültünk mind a hárman és áteveztünk a tavon, amíg egy kis sziget szerűséghez nem értünk. Kiszálltunk a csónakból, és a kis szigeten lévő tálhoz mentünk. A tálban egy feketés folyadék van, a tál szélén pedig egy nagy kagyló.

-Ebben lenne a Horcrux uram?-kérdezte Harry.

-Úgy bizony. Ezt meg kell inni. Az egészet meg kell inni. Emlékezzetek milyen feltétellel hoztalak el titeket. Talán megbénít ez az ital. Vagy feledteti miért jöttem. Vagy úgy megkínoz hogy rimánkodok majd a halálért. De bárhogy könyörgök ne hallgassatok rám. Az a dolgotok hogy megitassátok velem az utolsó cseppig. Ha erőszakkal kell is a számba öntenetek. Értettétek?

-Miért nem ihatom meg én?-kérdezte Harry.

-Vagy inkább én?-kérdeztem én.

-Azért mert én öregebb, okosabb és nélkülözhetőbb vagyok nálatok. Egészségetekre.-Dumbledore felvette a kanál alakú kagylót, belemerítette a fekete folyadékba és megitta. Ekkor elkezdett remegni és összerogyott.

-Tanár úr! Tanár úr figyeljen rám.-Harry próbálta szóra bírni Dumbledore-t aki a kagylóra mutatott amit elejtett.-Bridgette meríts a folyadékból és hozd ide!-Úgy tettem ahogy unokatestvérem mondta, felvettem a kagylót, megtelítettem a löttyből és Harrynek adtam aki megitatta azt Dumbledore-al. Ezt folytattuk.

-Ölj meg. Ölj meg!-A hatodik kör után a tanár úr már ordítva kívánta halálát de még hátra van az utolsó "pohárnyi" fekete víz van amit meg kell innia.

-Ez az utolsó uram! Ezt még igya meg aztán ígérem megteszek bármit amit kér. Akármit. Kérem-Harry könyörgött Dumbledorenak hogy igya meg az utolsó cseppet, de a tanár úr savanyúan csóválta a fejét. Szenved. Ezt nem bírom tovább nézni.

-Ebből elég!-Kikaptam Harry kezéből a kagylót és inni kezdtem a benne lévő folyadékot.

-Ne! Harry vedd el tőle!-Harry kivette a fekete cuccal teli kagylót amiben már csak egy korty volt amit Dumbledore ivott meg.

Igaz elvették tőlem a "poharat" de már késő volt. Lenyeltem a fekete folyadékot. Belülről, a szívem felől egy erős fájdalom terjedte el a testemben. A fájdalomtól összerogytam. Ekkor látomásom támadt:

Voldemortot látom. A fekete semmiségben sétál felém. Amikor már közel jár felém int a pálcájával és kimondja a halálos átkot. Ekkor egy villanást követően Voldemort átváltozik Draco-vá, aki ugyanabban a helyzetben szegezi rám a pálcáját.

-Capitulatus!-Majd összeestem.

A látomásom végére a szigetecske partján nyitottam ki a szemem. A fájdalom véget ért.

-Bridgette!

-Harry...-Unokatestvérem kétségbeesetten térdel mellettem-Vizet. Adj vizet.

-Vizet. Azonnal. Aguamenti.-Harry kapargatni kezdte a tálat, amibe vizet varázsolt de ha jól látom nem sikerül telemeríteni a kagylót. Felálltam és odamegyek hozzá a tálhoz és gyengén rogytam le a kristályasztalhoz amin a tál van. Harry a tóparthoz lép és a kagylót a kagylót a víz felé tartja hogy bele tudja meríteni azt. A fénygömb ami Dumbledore pálcájából származik és eddig bevilágította a barlangot, most eltűnt a vízben, így eluralkodtatva a sötétséget. Lumos kiáltás után a kagylót a vízbe teszi de valami megragadja a kezét. Harry hátrálni kezd, majd mindenfelől vízi szörnyek kezdtek a szigetre mászni. Felálltam, és gyengeségem miatt Harryvel egymásra támaszkodtunk. Unokatestvérem pálcát fog a vízi szörnyekre amik egyre feljebb másznak. Próbáltunk átkokkal és támadásokkal védekezni de a csontváz szerű lények túl sokan vannak és végül a vízbe rántottak minket. A víz alatt egymás kezét fogva süllyedtünk miközben a szörnyek húztak magukkal a mélybe. Ekkor mintha tűz gyulladt volna a víz felszínén. Egy tűz gömb ellökte a minket fogva tartó lényeket amik valószínűleg kákalagok, mire fel tudtunk úszni a drága levegőért. A tű felszíne lángokban áll, amit a pálcáját forgató Dumbledorenak köszönhetünk. Felmásztunk a szigetre Dumbledore-hoz, aki egy általunk ismeretlen bűbájjal tűzörvényt hozott létre a víz felszínén.

Haza hoppanáltunk a Roxfort csillagvizsgálótornyába de Hoppanálás közben, egy ismételt látomásom támadt:

Draco-t látom amint a gyengélkedő egyik ágyában fekszik, álmatlanul a plafont nézve. Felkel az ágyból. Egy villanás után embereket látok amint a Borgin&Burke használt bútor kereskedésbe lépnek. Az egyiket felismerem. Bellatrix Lestrange. Akkor gondolom a többiek is halálfalók. Majd egy szekrény. Olyan mint az a szekrény amivel Draco babrált a szükség szobájában. Draco egy folyosón sétál, egyenesen az előbb említett trükkös szoba felé. A Roxfort felett sötét felhők gyűlnek. Pitont látom, majd Draco lerántja a leplet a szekrényről a szükség szobájában, ami kinyílik és egy fekete köd lép ki belőle.

Vissza a valóságba, azaz a csillagvizsgálóba.

-Jöjjön uram. A gyengélkedőre kísérem. És téged is Bridg' Madam Pomfrey majd...

-Nem Harry. Perselus. Ébreszd fel Perselust.-Mondta Dumbledore, amikor Harry orvosi ellátáshoz akarta vinni.-Mondj el neki mindent. De mással ne beszélj. Küld ide Perselust. Te pedig Bridgette. Menj Draco Malfoy-hoz a gyengélkedőre. Neki ne mondj semmit, csak légy mellette. Szüksége van rád. Állj mellette és ne téveszd szem elől. Egy rossz döntést készül meghozni. Ne! Már késő. Rejtőzzetek el odalent. Ne mutatkozzatok és ne beszéljetek senkivel amíg én nem mondom. Történjék bármi, semmi szín alatt ne avatkozzatok bele. Tegyétek amit mondtam. Bízzatok bennem.

Harryvel egymásra néztünk és lementünk egy szinttel lejjebb, ahonnan a ritkán álló deszkák miatt tisztán felláttunk Dumbledore-ra. Elrejtőztünk egy oszlop mögött és csak részletből láttuk hogy egy feketébe öltözött tejföl szőke srác sétál fel Dumbledorehoz és fogja rá a pálcáját, akit az igazgató úr úgy fogad, mint egy kedves barátot:

-Szervusz Draco!