15.fejezet-Ez az a hely

946 73 3
                                    

Reggel van. Szombat reggel 10 mire sikerült kikászálódnom az ágyból. De nem tököltem el az időt, azonnal átmentem Harryék szobájába, ahol Neville is lakik, hogy segítsen megfejteni az álmomat.

-Sziasztok ébren vagytok már?-kérdeztem suttogva résnyire kinyitva az ajtót.

-Persze gyere csak be!-Válaszolta Ron.

-Neville hol van?-Kérdeztem mivel sehol sem láttam a szobában se őt, se Seamust.

-Elment valami különórára és délutánig vissza sem jön.-Válaszolt Harry

-És Finnigan?

-Ő még csak pár perce ment le reggelizni.-mondta Ron

-Értem. Kár megkértem volna Neville-t hogy elemezze a látomásom.

-Melyiket?-Kérdezte Harry

-A tegnap estit.

-Mi volt benne?-elmeséltem Harrynek mi volt a látomásomban-Én nem láttam.

-Gondoltam.

-Bridg' ha kell ott van Neville egyik könyve, abban hátha találsz valamit!-Javasolta Ron

-Király ötlet!

Felkaptam a könyvet, lehuppantam Neville ágyára és olvasni kezdtem. Igaz ez csak egy csillagképes könyv de a legfontosabbat kideríthetem belőle. Sárkány csillagkép. Megvan! "Ekliptika északi pólusának őre. Nem evilági tudás, titkok őrzése. Rálátás minden stációra. Latin neve: Draco". Ledöbbentem. Akkor ez Dracora utal. Már csak a sok virág jelentésére kéne rájönnöm hátha van valami mögöttes jelentése. Ezen gondolkozva Hedvig kopogtatott be az ablakon. Harry kivette a levelet baglya csőréből, és elolvasta.

-Bridg' mennünk kell Dumbledore-hoz. A csillagvizsgálóban vár ránk.

-Oké egy perc. A klub helységben várj meg, átöltözöm.-Beszaladtam a szobámba, felöltöztem és Harryvel indultunk a csillagvizsgáló toronyba.

-Nem gondolja hogy talán túl sokat kér, túl sokat vár el emberektől? Nem merült fel ragyogó elméjében a gondolat hogy én esetleg nem akarom tovább csinálni ezt?-Piton hangja szűrődött a torony tetejéből a lépcsőhöz, amin épp felfelé tartottam Harryvel.

-Lényegtelen hogy felmerült vagy sem. Nem alkudozhatok magával Perselus. A szavát adta. Nincs miről vitatkozni.-Dumbledore szavára Piton elviharzott, én és Harry pedig felmentünk a hegyeket bámuló igazgatóhoz.

-O Harry! Rádfér a borotválkozás. És Bridgette. Már kész nő vagy. Harry pedig kész Férfi. Tudjátok néha elfelejtem hogy megnőttetek. És te már nem a lépcső alatti gardrób kis lakója vagy,-nézett Harryre-Te pedig nem az a kislány aki egy szót sem tud angolul.-majd rám nézett. Igaza van, mivel elsőben csak egy kicsit tudtam angolul, kb annyit hogy kutya, cica, igen, nem.-Ne vegyétek ezt zokon tőlem. A korral jár.

-Ön sem változott a számomra.-Mondta Harry.

-És számomra sem.-Mondtam, mire a tanár úr elmosolyodott.

-Kedvesek és tapintatosak vagytok, mint édesanyáitok. Sokan alá becsülik ezeket a tulajdonságokat. A szüleitek szinte egyformák voltak. Ben és James ugyan olyan önfejű volt. És mivel Lily és Christine ikrek voltak, ez fokozta az egyformaságukat. Mielőtt elindulnánk, Bridgette. Neked még tartozom valamivel.

-Igen tanár úr?

-A karácsonyi ajándékod elmaradt. Igaz kicsit késve, de át szeretném adni.

-Ugyan már tanár úr, fölösleges!

-Dehogy is az. Íme. Ez a tiéd.-Az igazgató egy viszonylag nagyobb dobozt adott át, amit szép piros papírba csomagolt.

-Köszönöm szépen Dumbledore professzor!

-Kérlek menj és tedd le a szobádba. És csak akkor nyisd ki ha visszatértünk.

-Rendben. Egy pillanat és jövök.-Felugrottam a szobámba, letettem a dobozt az ágyra, és visszaugrottam.-Megvagyok.

-Rendkívül veszélyes a hely ahova ma este utazni fogunk. Azt ígértem eljöhettek velem és szavamnak is állok egy feltétellel. Bármit parancsolok kérdés nélkül teljesítitek.

-Rendben.-mondtuk Harryvel egyszerre.

-Felfogtátod miről beszélek? Ha azt mondom bújjatok el elbújtok. Ha azt mondom meneküljetek menekültök. Ha azt mondom hagyjatok ott engem és mentsétek a bőrötöket megteszed. Ígérjétek meg.

-Ígérem.-Ismét egyszerre szólaltunk meg.

-Fogjátok meg a karom.

-Úgy tudtam a Roxfortban nem lehet hoppanálni.-Mondta Harry.

-Nos vannak emberek akik megtehetik.-Mosolyogtunk egyet és megfogtuk a tanár úr karját, mire egy kis sziget szerűségre hoppanáltunk. Körülöttünk háborog a tenger, előttünk pedig egy hatalmas kő szirt áll amiben egy nagy hasadék. Bementünk a hasadékba és a barlang belseje felé, halvány de szúró fájdalmat éreztem.-Ez az a hely.

Az Elfeledett Erők... 4.rész - Zuhanás A SötétségbeWhere stories live. Discover now