Sagittarius

6. fejezet

Cassy azt hitte arra van kevés esélye, hogy meggyőzze szüleit az egyetemmel kapcsolatban. Mikor azonban a Központ előtt állt és azon gondolkodott, bemenjen e vagy sem, rájött, hogy Patricket meggyőzni arról, hogy elmenjen egy egyetemi bulira, sokkal lehetetlenebb feladat.

Azonban volt egy aprócska hang, a lelkiismerete, ami azt duruzsolta, hogy az sem valami jó ötlet, hogy barátnőjét egyedül elengedje egy tulajdonképpen ismeretlen sráccal a sötét, kivilágítatlan parkba. Bár Jason nem tűnt különösebben veszélyesnek, Terry iránt mutatott túlzott rajongása azért adott némi okot Cassynek a kételkedésre. Ezt persze Terryvel nem közölhette, de amúgy is volt még egy indok, amit magának is nehezen ismert be. Ha ez a hagyományos évnyitó buli valóban olyan fergeteges, mint ahogy Jason állította, akkor elképzelhető, hogy Cassy szempontjából egy sokkal figyelemreméltóbb pasi is ott lesz.

Soha senki nem fészkelte még be magát ennyire Cassy gondolatai közé és a lány még nem tudta eldönteni, hogy ennek örüljön e vagy sem. Egyetlen szúrós pillantásba olyan sok mindent belegondolt már, pedig ő volt az, aki óvva intette az ilyen viselkedéstől Terryt is. Erre tessék. Most pont ugyanolyan tüneteket produkál, mint ő. Nem engedheti, hogy ennyire legyűrjék az érzelmei, ha egyszer Harcosnak készül. Ideje lenne összeszednie magát.

Már épp arra készült, hogy ráveszi végtagjait a mozgásra és végre belép az épületbe, amikor a hátsó kert felől Lionel és egy ismeretlen másik férfi jött elő.

- Cassy, épp rólad meséltem Ethannek!

- Remélem, semmi rosszat – mondta a lány, miközben kezet fogott az említett férfival. – Hello, Ethan. Úgy hallottam, te leszel az edzőm.

- Részben – bólintott. Kézfogása erős és határozott volt, tenyerei nagyon érdesek és szárazak voltak. Egy igazi Harcos keze.

Ethan McGarrett magas férfi volt. Nem olyan erős testfelépítésű, mint Lionel, de nyúlánkabb volt, ami valószínűleg fürgévé is tette a terepen. Szőke haja katonásan rövidre volt vágva, barna szemei kíváncsian mérték fel leendő edzőpartnerét. Félmosolyra húzta a száját, ami csibészes, rosszfiús külsőt kölcsönzött, és az biztos, hogy piszkosul jól is állt neki.

Cassyt teljesen lefoglalta Ethan fizimiskája, ezért váratlanul érte, amikor a férfi még jobban rászorított Cassy kezére, majd hirtelen magához rántotta, miközben ügyesen megfordította. Cassy háta keményen a férfi mellkasának ütközött. Az egyik pillanatban még mosolyogva üdvözlik egymást, a következőben pedig már hátracsavart kézzel, torkának szegezett tőrrel állt a férfi fogásának csapdájában.

- Első lecke kicsi lány: mindig légy résen!

Bár a férfi szorosan tartotta, Cassyben volt annyi erő, hogy a derekához szíjazott Ezüst Sárkány nyelét megmarkolja. A pikkelyeket mintázó, érdes felület ismerős tapintása egyből magabiztossá tette. Egyetlen szemvillanásnyi alkalma volt csak kihúzni a tokból, de sikerült, és most egyenesen a férfi hasához tartotta. Éles helyzetben nem tudott volna halálos sebet ejteni támadóján, ahhoz túl kevés volt a mozgástere, de annyira azért megsebezhette volna, hogy kiszabaduljon.

- Taníts valami újat! – mondta diadalittasan.

Ethan a következő pillanatban már el is engedte. Nem mosolygott, de elismerően nézett rá. Lionel ezzel szemben könnyeit törölgette a nevetéstől.

- Barátom – vágta hátba Ethant -, úgy látom túlságosan alábecsülted Miss. Gale képességeit.

- A reakcióidőd elég jó.

Elég sovány dicséret volt, de Cassy olyan elégedett volt magával, hogy ezzel is bőven beérte.

- Köszönöm – mondta, miközben visszatette Ezüst Sárkányt a tokjába.