Az Elfeledett Erők... 5.rész - Száműzetés

6.fejezet-1.rész-Az első Ég.

-Hahó! Van itt valaki?-kiabáltam körbe az első Égben-Hüvelykpicinyt keresem. Erdei Boglárka vagyok. Táltos.-Erre a szavamra a földből elkezdett kinőni egy jurta. De ez nem akkora Mint a Föld Anyáé. Mintha egy gyerekre méretezték volna. Az ajtaja zöld, a palástja fehér. Jó helyen járok. A jurtának kinyílt az ajtaja. Mintha behívna. Hát beléptem. A jurta közepén zöld tűz lobogott, a tűz másik oldalán pedig egy aprócska ember ült.

-Én mondom énekem, az ember teremtője.-Mondta a kis ember- Az Alsó Világ teremtője. Aki Nap Kagán fia vagyok. Aki a tenger mélységes mélyéből a földet felhoztam, Hegyekkel körbe kerítettem. Négy cethal hátára reá állítottam. Erdővel, ligettel, édes füvű réttel, csobogó patakkal, lusta folyókkal megdíszítettem. Vizeibe pikkelyes halakat, Vizeibe kárászokat, kecsegéket tettem. Erdeibe, ligetibe rőt szőrű vadakat helyeztem S az eget tollas madarakkal megnépesítettem. Hóból és sárból embert teremtettem, Az embert emberré tettem. Atyácskánk akarata szerint.

-Te vagy Hüvelykpiciny?

-Igen. És benned kit tisztelhetek.

-Erdei Boglárka vagyok.

-Nos Boglárka, az én Egembe halandó nem léphet, úgyhogy te csakis táltos lehetsz. Ha nem az lennél már a vér próbája is megölt volna. Az erőért jöttél jól tudom?

-Igen.

-Rég jött már ily tudományos errefelé. Hát jöjj velem. Feladom az első próbát.-Kimentünk a jurtából és a kis emberrel sétálgattunk a semmiben.-Teremteni egy gyakorlott mágusnak nem nehéz, de hatalmas felelősséggel jár. Az embernek tudnia kell mit milyen mennyiségben vadászhat, halászhat. Ha az ember kifogja az összes halat eltűnnek. Ha levadássza az összes őzet a farkasoknak nem lesz mit enni és ők is elpusztulnak. Ellenben ha a farkasokat pusztítja ki a beavatkozó kéz, az őzek fognak túl szaporodni és felborul az egyensúly. A táltosnak tudnia kell fenntartani az egyensúlyt. Teremtsd meg az egyensúlyt, és tartsd fenn azt. Várj türelmesen. Gyógyíts, teremts, pusztíts ha kell. A türelem próbája elkezdődött.-Hüvelykpiciny eltűnt. Hát...Halvány hupikék gőzöm sincs arról hogy mit csináljak, hát meditálok.

Leültem török ülésbe és behunytam a szemem. Nem tudom miért, de egy rétre gondoltam. Egy gyönyörű füves rétre, körbe erővel és egy kis patakkal. Éreztem hogy alattam valami nő. Kinyitottam a szemem és a földön gyönyörű zöld fű csillog. Nem tudom hogy működik ez de tetszik. Felálltam, kinyújtottam a kezem, behunytam a szemem és egy kis erdőre gondoltam. kinyitottam a szemem és az erdő itt van! Ez könnyű lesz. Teremtettem egy folyót is és bele halakat és vadakat az erőbe. De nem elegek a növényevők, így teremtettem farkasokat, rókákat, a folyóba pedig ragadozó halakat. Egyenlőre minden jó. Hát leültem és vártam. Türelmesen. Nem történik semmi. Behunytam a szemem, majd pár másodperc múlva kinyitottam, és a folyó partjánál egy falu jelent meg. A faluból emberek jöttek ki. Vadászok. Bementek az erdőbe. Vágni kezdték a fákat és ölni kezdték az állatokat. Közbe kell lépnem. Teremtettem még fákat és állatokat, de minél többet teremtek annál többet fogyasztanak.

-Állj! Így feléltek mindent amitek van! Elég!-Mondtam az embereknek.-Meg kell tanulnotok úgy fogyasztani hogy ne fogyjanak el se a fák se az állatok.

-És minek? Állatok mindig születnek, fák meg mindig nőnek.

-Nem. Ha mindet kiirtjátok nem marad semmitek. Éhezni fogtok. És fázni.

-Ja persze...-Az emberek tovább vágták a fákat és tovább irtották az állatokat.

Itt az idő hogy móresre tanítsam őket. Nem teremtek több állatot se fát. Had érezzék milyen az éhség. Lehunytam a szemem. Mire kinyitottam a fákat mind kivágták, az állatokat és halakat mind megölték és a folyó is kiszáradt. Az emberek éheznek és fáznak.

-Látjátok! Megmondtam. Vigyázzatok az értékeitekre és ne törjétek meg az egyensúlyt. Adok fát és állatot, de nem legyetek önzőek gondolom nem jó éhezni.

-Nem.-Mondták az emberek. Behunytam a szemem, kinyújtottam a kezem és mindent vissza teremtettem. A folyót, az erdőt, az állatokat és halakat. Mire kinyitottam a szemem, nem a tájat láttam, hanem ismét a nagy fehérséget, előttem pedig Hüvelykpiciny állt.

-Teljesítetted a feladatot. Az egyensúlyt megteremtetted és megtartottad. Gratulálok. Tovább léphetsz hát a második Égbe. Fogd ezt a nyíl vesszőt. Ez bizonyítja hogy kiálltad a próbát. Most pedig menj tovább. Vár a következő próba.-A földből kinőtt az ág ami idehozott és megnyílt az ég.

-Köszönöm.-A nyilat a tegezbe tettem ami a hátamon van, és elkezdtem mászni az ágon át az égen nyílt résen, a második Égbe. Ez nem volt olyan nehéz.

Sziasztok! Na Bogi most kezdte el a próbákat. Ám ez a fejezet a többinél sokkal hosszabbra sikeredett, úgy gondoltam kisebb részekre osztom. Perceken belül kiteszem a második próbát.

<3 #Jedigirl