1. Fejezet, 4. rész / A legjobb születésnap! / (Folytatás)

131 27 8
                                    

És ő volt.. Teljes életnagyságban, felnéztem és a gyönyörű kék szeme belenézett az enyémbe. Előttem volt húsvér test, nem csak egy kép.. El sem hiszem - mondtam magamnak - miközben nagyokat nyeltem, mert az a hatalmas gombóc a torkomban azt is megnehezítette! Azt hittem, hogy ott esek össze, a vérnyomásom az egekbe szökött. Az arca csontos volt, a szeme még szebb, mint amit a képeken lehetett látni, egy türkizkék Pull&Bear-es pulóver volt rajta, ami kiemelte a kék szemét és a fekete haját. Nyújtotta a kezét, hogy személyesen is bemutatkozhasson - Szia Attila, Márk vagyok! El sem tudod hinni, hogy mennyire vártam erre az alkalomra - mondta elmosolyodva. Le voltam sokkolva el sem tudtam hinni, hogy életem szerelme teljes életnagyságban a szemem előtt fog állni. De azért én is nyújtottam a kezem - Szia Márk én is nagyon örülök! - mondtam zavarodottan -. 

- Gyere velem!

- Hova?!

Majd jobbra mutatott és egy kocsit szemeltem ki egy fekete wolksvagen volt, szóval oda mentünk kinyitotta és egy maci ült a hátsó ülésen. Egy közép termetű teddy bear, hófehér inkább mondhatni, jegesmedve volt. Kivette és oda adta, majd egy puszit adott az arcomra. - Boldog 13. Születés napot! - mondta. Éreztem a csontos arcán hogy nem rég borotválkozhatott, mert mikor arcon puszilt végig "horzsolta" az arcom, mármint úgy hogy beleremegtem. Éreztem a parfümjét, ami olyan édes volt mint ő.. Meg is kérdeztem milyen parfüm ez, Pull&Beares mondta. - nevetve. Majd beszállt a kocsiba - Gyere te is - mondta. Bemerészkedtem. Istenem életem szerelmével ülök egy kocsiban, majd megfogta a kezem. Amit furának tartottam, hiszen pasija volt.

- Hova szeretne menni a szülinapos? - rám nézett azzal a gyönyörű szemeivel és mosolygott.

- Őszintén?! Haza - mondtam megszeppenve.

- Na, na nem ezért utaztam 100 km-rt. - És közben nevetett.

- Na jó.. Van a közelben egy cukrászda imádom a csokis sütiket mennyünk el oda és együnk meg egyet. Közben a sírás kerülgetett az örömtől.

- Rendben! Ahogy kimondta elindította a gyújtást, majd a kuplungra lépett és magabiztosan 1-be helyezte a sebváltót. - Micsoda srác! - mondtam magamba miközben kimeresztett szemekkel néztem ezt a magabiztos férfit! Szinte a bátyám lehetne. 

- Merre mennyünk óriás? - kérdezte mosolyogva -, Óriás?!?!?! - mondtam magamban mérgelődve. Nagyon nem szeretem, ha a magasságommal piszkálnak, de tőle ezt még én is elviseltem. Ez az egész szituáció nagyon kellemetlen és furcsa volt számomra, hiszen barátja van, akit állítólag szeret.. Mindegy adtam az instrukciókat, mikor oda értünk. Kinyitotta az ajtómat majd bementünk, csilingelt az ajtó.

- Jó napot! - köszönt az eladó. 

- Jó napot! - Köszöntünk egyszerre vissza mosolyogva.

- Mit kérnek? - kérdezte.

- 2 csoki tortát és 2 citromos mignyomot! mondta mosolyogva Márk.

Ez a két kedvencem néztem rá, ő pedig a tarkóját vakarva mosolyogva rám nézett..

- Mit nézel? Ez a két kedvencem! - nevetett.

- Ő... semmit csak nekem is! - néztem rá mint a hülyék.

- Nagyon aranyos az öccse! - mondta az eladó.

Láttam, hogy a kreol bőre hirtelen vörösödni kezd és megilletődik;

- Öhmm.. Ő nem az öcsém! - vakarta a tarkóját.

Rám nézett, de nem úgy ezt még sohasem láttam, mintha nem csak barátok lennénk, ha nem egy pár. - Nem, nem! - hessegettem el ez a gondolatot. Leültünk és a mignyomon egy 13-as gyertyát láttam meggyújtva. - Kívánja valamit! - mondta hangosan. Én meg kívántam és elfújtam a gyertyát. - Mit kívántál?! - kérdezte. - Nem kötöm az orrodra, mert nem válik valóra. - mondtam nevetve. Megettük a sütinket épp fizetnénk ki én is vettem elő a pénztárcám, hogy kifizessem az én részem, általában anyukám ad pénzt ha énekkarra jövök, hogy vegyek magamnak valamit. Kerestem az aprót mikor megérintette a kezem és megkért, hogy tegyem el, nehogy már a szülinapos fizesse ki a saját részét. Vissza ültünk a kocsiba és rá pillantottam a telómra, nemsokára 6 óra, elkeseredtem.. Bárcsak reggel jöttél volna, hogy együtt töltsük a napot - gondoltam magamban -. majd folytattuk a beszélgetést és a következő állomás a játszótér volt. Beleültem a hintába és elkezdett lökni.

- Izééé.. - elkezdte mondani - remélem tetszik a maci, közben lehetett hallani, hogy nehézkesen veszi a levegőt, mert zavarban volt. Hátrafordultam és ennyit mondtam; - Viccelsz?! Ilyen jó születésnapom még soha sem volt. - Minden  évbe a boldog születésnapot énekelték, tudod milyen idegesítő?! - mondtam nevetve. - Neked legalább énekelték - mondta szomorúan. - Miért neked.. Közbe vágott. - Én voltam a fekete bárány. Magamhoz szorítottam felnéztem rá és a mellkasába dörgölőztem annyit éreztem, hogy magához szorít amennyire csak tud. - Márk!!! - mondtam kapkodva a levegőért. - Igen Ati? - Ez már fáj és nem kapok levegőt!! Ekkor elengedett egyenesen megállt lenézett a földre és mosolyogva a tarkóját dörzsölte. - Ne haragudj csak nagyon jól esett. - mondta. - Tudod Leventével nagyon ritkák az ilyen pillanataink és most már csak távolodunk. - mondta szipogva. - Óóóó Márk! majd megöleltem olyan erősen, ahogy tudtam. Hirtelen nedvességet éreztem belehullani a hajamba. Esik? -gondoltam magamban. Felnéztem és sírt.. Igen ez az izompacsirta, olyan érzékeny mint én. - Ne haragudj, hogy elszúrtam a szülinapod. - Miért is?! - mondtam -, majd meg fogtam a kezét és a kocsihoz vezettem, mert már tényleg borult be az ég. Még a kocsiban folytattuk a beszélgetést, mindig valami hülyeséget mondtam, hogy feldobjam a kedvét, mikor hirtelen melegséget éreztem a combomon, igen az ő keze volt és megfogta a combomat, majd ránéztem tök tanácstalanul. Megszorította a combom és megfogta a fejem. majd magához húzott és megcsókolt.. Igen, megtörtént, de nem olyan volt mint az álmomban.. Ez ezerszer jobb volt, éreztem a puha ajkát, ami az én ajkamra lapult éreztem azt, hogy a nyelve engedélyt kért arra, hogy átjuthasson az én számba, amit megadtam neki.. Jesszusom, milyen heves - gondoltam magamban. Ilyen csókba sosem volt még részem, ja még nem is csókolóztam, nevettem ezen magamban. Életem első csókját attól a személytől kaptam akibe szerelmes vagyok, mindent megért! De akkor is eszméletlenül csókol, mikor megfogta az arcom, a kézfején kidudorodtak a vénák amit akkor éreztem mikor levettem a kézét az arcomról.. Bűntudatom lett, hisz barátja van.. Mit csinálsz te ostoba?! mondtam magamban, majd azzal a lendülettel elhúztam a fejem és hátráltam. Kinyitottam az ajtót és kiszálltam.




Hogyan tart örökké egy pillanat?Donde viven las historias. Descúbrelo ahora