Part 6

6.3K 304 30
                                    

|Caroline Brooks|


Andy régebben minden hova hurcolt. Soha nem töltött el úgy egy napot, hogy én nem lettem volna vele. Bárhova ment, ő akkor is vitt engem, ha dolgozni, vagy a szüleihez ment. Emlékszem amikor az anyukája megkérdezte, miért vagyok vele. Andy azt hazudta, hogy vigyáz rám, mert a diák munka mellett bébiszitterkedést is vállalt. Az hogy vigyáz rám, nem volt hazugság, viszont az utóbbi igen. Az anyja egy idő után kérdőre vonta Andyt, hogy miért csak rám vigyáz, és hogy miért csak engem visz el hozzájuk. Andy próbálta elhitetni vele, hogy más gyerekekre is vigyáz, csak rám gyakrabban. Az anyja persze nem hitt neki. Aztán, hogy ne hallgassam az anyja kiabálását, elvitt fagyizni és játékokat venni. Csak egy pónit kértem. Vásárlás után hozzánk mentünk és egész nap játszottunk. Andy a póni lábán lógó cetlire ezt írta: szeretettel Andytől.

- Ugye ez nem fog lejönni? -kérdeztem mosolyogva Andytől, aki szintén mosolyogva végigsimított arcomon.

- Nem fog -mondta már akkor rekedtes bariton hangján. Kuncogva tovább játszottam a pónival, Andy pedig halványan mosolyogva fürkészte boldog, kicsit piroskás arcom.

- Mi az? -kuncogtam, majd odamásztam a földön Andyhez, aki beleültetett az ölébe. A póni puha arcát Andy arcához simítottam, ő pedig behunyt pillákkal élvezte ezt.

- Csak olyan jó látni, hogy boldog vagy. Ilyenkor mindig kivirulsz -kuncogott, én pedig pirulva hajtottam le fejemet.

Andy öléből kikászálódva a kis asztalkámhoz szaladtam, és felvettem a tiarám.

- Kapcsolunk be zenét? -ugráltam egyhelyben vigyorogva. Andy széles mosollyal az arcán sétált a fehér lejátszóhoz, majd bekapcsolva azt valami vidám zene kezdett el szólni.

- Hercegnőm -hajolt meg előttem, majd felém nyújtotta egyik kezét. Én csak kuncogni tudtam tettén. - Szabad egy táncra? -kérdezte vigyorogva. Zavaromban az arcomba sepertem szőke hajamat, de kinyögtem egy "igen"-t. A tenyerébe csúsztattam a kezemet, majd az egész számot végig táncoltuk és nevettük. A szám végére Andy hirtelen felkapott és ráfektetett az ágyamra. Bal oldalamra támaszkodva nézett rám és adott az arcomra egy puszit.

- Szeretlek Caroline! -mondta. Szemei megcsillantak a beáramló nap fényétől. Egyből elvesztem tekintetében.

- Én is szeretlek, apuci -kuncogtam, majd viszonozva pusziját, nevetve rámásztam.

CAROLINEWhere stories live. Discover now