Karjaid közt [Suga f.f] •BEFEJEZETT•

1.rész

Egy októberi napon suli után elmentem a temetőbe apuhoz.
-Szia apu.- ültem a sír mellé törökülésben. Elkezdtem beszélni a képéhez.
-Tudod mostanság minden felfordult. Anyu nem jár versenyekre, romlottak a jegyeim, rég láttam Hyunát, és most lesz egy idióta tábor a lovardában, amit nekem kell vezetnem. Őrültség ugye? - nevettem fel.
-Hiányzol.
Csak csendben ültem, amikor egyszer csak egy kéz nyúlt felém.
-Koszos lesz a ruhád.- szólt Yoongi és felhúzott.
-Szia.-mosolyodtam el egy kevéssé.
-Nem is mondtad még a neved szép lány.- csókolt kezet.
-Bang Minah-t tisztelheted a szép hölgyeményben.- pukedliztem.
-Igazán örvendek. Esetleg felkérhetem egy táncra?- mélyítette el hangját.
-Sietnem kell haza.- kaptam fel táskámat.-Majd legközelebb.
-Igazából nekem meg fotózásra kellene mennem, de előtte levegőzök.- igazította meg baseball sapkáját.
-Egy temetőben?
-Ide nem követhet a kamera se, a fanoktól meg elég illetlen lenne.- vont vállat.
-Okos.- biccentek elismerően. Leporolom egyenruhám és megindulunk a kapu felé.
Balerinacipőm alá egy kavics kerül, amin megcsúsztam. Már vártam, mikor éri a hátam a földet, de az nem következett be. Yoongi elkapott. Újra.
-Hya! A végén nem győzöm megköszönni, ha ennyiszer megmentesz.- csaptam combomra tettetett felháborodással.
-Ez felháborító!- mutogatott össze-vissza komolyan, mire elröhögtem magam.
-Na, mostmár mennem kell.- sóhajtott.
-Oké. Szia.- intettem neki, majd elindultunk egy irányba.
-Te most követsz?- húzta össze szemöldökeit.
-Persze! Ha nálunk laksz akkor igen.- dörzsöltem orrnyergem.
-Jó na, bocsi.- karolta át a vállam.
-Amúgy tényleg annyira ijesztő vagyok?- kérdezte hirtelen.
-Ezt hogy érted?
-Hát, amikor először találkoztunk. Féltél tőlem.
-Ó. Hát... Tudod édesapámat lelőtték és félek a férfiaktól. Meg úgy az összes idegentől.-talpig pirultam.
-Ó. Részvétem.- suttogott.
Csend honolt közöttünk. Nem tudtam, hogy megölelhetem-e búcsúzóul, vagy esetleg tilos.
-Baj van?- méregetett furcsán, ugyanis a tömeg közepén megálltam.
-Nincs.
-Én itt hívom a sofőrömet. Szia.- intett.
-Szia. Jó fotózást.- intettem halványan mosolyogva, majd hazaindultam.