Egyenletes csipogás, klórszag, kétségbeesés.
Pilláim felnyitottam, majd fejem oldalrafordítva egy homályos alakot pillantottam meg.
-Minhyuk?- suttogtam elhaló hangon.
-Semmi baj...-simított végig karomon.-Tudod, amikor a forgatás keretében kerül erre sor, nem voltam ennyire beszarva.- nevetett fel halkan.(lásd:fent)
Elmosolyodtam. Bal kezemet mozdítani szerettem volna, de nem tudtam. A kezemen alvó Yoongit pillantottam meg.
-Hya! Yoongi.-keltegettem halkan.
-Azt mondta, nem megy el, míg fel nem kelsz.- mosolygott Minhyuk.
-Yoongi-ssi.
-Mmmm...- morogta, majd átkarolta kezemet.
Szemöldökeim az egekbe szaladtak, Minhyuk pedig hangosan felnevetett.
-Yoongz.- ráztam meg elzsibbadt karomat.
Felemelte kómás tekintetét, majd amikor végre felfogta a körülményeket, megszólalt.
-Hogy érzed magad?
-Egész jól. De én jobb kérdést tudok feltenni. Mi a franc történt velem?
-Szívritmuszavart diagnosztizáltak nálad, és mivel ez erős rosszulléttel járt, azonnali beavatkozás keretében, szívritmusszabályzót ültettek a szívedbe.
-Fasza. Szóval további életem leélhetem egy fémdarabbal...- morogtam.-Be tudjátok hívni Sojint?
-Persze. Szeretnéd, hogy kimenjünk?
-Nem kell.
-Sojin.- szólt ki Minhyuk.
-Mi a baj?-hallottam barátnőm aggódó hangját tompán.
-Felébredt.
-Beszélni akarok veled.
-Fáj valamid?
-Ahhoz képest, hogy fémecske lettem.- rántottam meg vállam.
-Minah most mi lesz?- nyögött kelletlenül Sojin.
-Hogy mi lesz?- vágtam elképedt arcot.-Te vagy a leader Sojin!
-Tudom, de kétségbeestem. Mi lesz ha...
-Mindketten tudjuk, mi lesz Sojin.- vágtam szavába.-Míg én bent vagyok, a menedzser bontja a szerződésem, ugyanis ilyen állapotban nem engedhet sehova. De nektek ragyognotok kell tovább. Ha külön, külön, ha együtt, együtt. A bandából kilökhet, de szólóénekesként még szerepelhetek, ha nem is ennél a cégnél.- hadartam mindent, ami eszembe jutott.-Figyelj rám Sojin. Biztos vagyok benne, hogy megoldjátok nélkülem is. Vigyázz Yurára, és Hyerit se hagyd összetörni. Látogathattok, azt nem tilthatják meg. Mindenesetre, ha történne velem valami...
-Nem fog.- szólalt fel dühösen.
-Na ez az a Sojin, akit látni akartam.- nevettem fel, majd óvatosan megölelt. Úgy kezelt, mint egy porcelánbabát.
-Ne haragudj, de mennem kell. Holnap jövünk a srácokkal látogatni, ha nem gond.- cuccolt össze Yoongi.
-Köszönöm...- hajtottam le fejem zavaromban, mire egy puszit nyomott homlokomra.
Az ajtó csukódása után mindketten rám kapták tekintetüket.
-Aigoo~ Csak nem visszatért három év után?- bökdösött sejtelmesen a lány.
-Óóó~ Csak nem ő az, aki segített neked bekerülni a 1theK-hez?-szállt be a fiú is.
-És találkozol vele havonta háromszor?-tette hozzá Sojin.
-Örülök, hogy rájöttetek.- forgattam szemeim.
-Mint Hyun Ji-Ah barátja, kihívom egy viadalra!-mutogatott össze-vissza nevetve.
-Yuráék itt vannak?
-Sajnos igen...
-Megint?
Bólintott.
-Francba.-sziszegtem.
-Jónapot kisasszony.- nyitott be egy orvos.-Hogy érzi magát?
-Mi megyünk, ne haragudj. Holnapután jövünk.- kacsintott Minhyuk, majd eltűntek a vasajtón kívűl.
-Egész jól.-válaszoltam az eredeti kérdésre.
-A rosszullétét szívritmuszavar okozta, erről tudott-e?
-Nem.
-Fordult már elő efféle rosszullét?
-Nem.
-Igazán?
-Igen.
-Gyógyszere van rá?
-Nincs.
-Tudott róla?
-Nem.
-Tíz napig benttartjuk, a biztonság érdekében. Felmenői közt valakinek ilyen szívrendszeri betegsége?
-Nagymamámnak szívritmuszavar, azt hiszem.
-Mmm...-bólogatott, majd lapjára firkált valamit.-Meglátjuk. Most pihenjen. Akármi gond, hívja a nővért azzal a gombbal.
-Várjon! Yura hogy van?
-Nagyon megerőltette szervezetét. Vitaminhiány, izomgyengülés, anorexia gyanúja.
-Anorexia?- nyeltem egyet.
-A saját egészsége most fontosabb. Ne aggódjon, jó kezekben van.
Az orvos otthagyott kósza gondolataimmal.
Tíz nap. Pont elég arra, hogy felbontsák a szerződésem.-töprengtem.
Az ajtó kivágódott.
-Nagymama?!?- ültem fel hirtelen.
-Ne, ne, ne, ne aranyom!- fektetett vissza remegő kezekkel.
-Mama. Remegsz.- ragadtam meg kézfejét.
-Aranyom, féltelek. Tudom milyen.
-Ha te nem vagy, már rég anyuék mellett lennék mama.
Ő finanszírozta utamat a híresség felé.
-Megérte szivem. Hát ez?- emelt fel egy fekete baseball sapkát.
-Aigoo~Az a félbolond mindig elhagyja a sapkáját.- morgolódtam.
-Az a félbolond visszajött a sapkájáért.-lépett be Yoongi.
-Akinek mondani szerettem volna valamit.- kaptam el felkarját.
-Mondd, mert sietnem kell.- nézett órájára.
-Szeretlek.
Széles mosolyra húzta száját. Megbeszéltük, csak akkor mondom ki ezt a szót, ha biztos vagyok érzéseimben.
-Elnézést illetlenségem miatt. Örülök az újbóli találkozásnak.-hajolt meg nagymamám előtt.
-Sugaaa.~ Rég láttalak.- ők ketten keményen dolgoztak, hogy oda juthassak, ahova jutottam.
-Hogy tetszik lenni?
-Ó drágám, öregesen. És te?
-Megvagyunk a fiúkkal.
-Jin még mindig túlsózza a kimchit?
-Nem, nem. Megfogadta a tanácsát.- nevetett fogait kivillantva Yoongi.
-És a kisfiú? -Jungkookra gondolt.
-A kisfiú felnőtt. Igazi nőcsábász.
-Jimin-san?
-Csak és kizárólag növényekből készített maszkokat használ.
-Joon mit tört el utoljára?
-Egy serpenyőt.- nevetett.
-Taehyung?
-Igazi úriember.
-Na azért.- bólintott összehúzott szemekkel nagyi.-Na és mi van Hoseokkal?
-Hihetlen tehetség. Erre született. Vokálnak is tökéletes, rappelni is tud, táncolni is.
Én nevetve hallgattam végig beszélgetésüket. A fiúk 2014 során sokszor voltak a tanyán látogatóban.
-Hyuna?- kérdeztem félve.
-Büszke volt rád. Modellként dolgozik, énekes, és van egy újdonsült ágyasa.
-Fúj mama. Erre nem voltam kíváncsi.- fintorogtam, mire Yoongi felnevetett és puszit nyomott arcomra.
-Ninah esküvője Augusztus körül lesz.
-Esküvő?- kérdeztem vissza.
-Az. Kaptál meghívót?
-Nem.- szívtam be alsó ajkam.
-Komolyan? Biztos csak késik, vagy elveszett...
-Semmi baj mama. Nem kaptam és kész. Megértem, ha nem kíváncsi rám.
-De...
-Mama, nem az én dolgom.
-Hát jó.- rázta fejét rosszallóan.
-Na, de nekem mostmár tényleg mennem kell. Akármi van, hívjanak, rendben? -súgta fülembe. Mély hangjától kirázott a hideg. Fülig pirulva bólintottam, majd homlokomra puszilva elment.
-Mi az, hogy a nagyidnak nem mondod el az ilyeneket?- tette kezét derekára.
-Mama három éve nem láttalak!- háborodtam fel. -Amúgy is még nem teljesen vagyunk együtt. Még nem "hivatalos". - mutattam idézőjeleket a levegőbe.
-Mikor elsőnek láttalak titeket együtt, már tudtam, hogy ti összeilletek!-tapsolt egyet izgatottan.-Milyen híresnek lenni? Tudtad, hogy mindig néztelek a tévében? A kedvenc doramám a My Sweet Sour Family. Olyan büszke vagyok rád! Mióta nem lovagoltál?
-Fárasztó, van jó és rossz része is. Valahogy sejtettem. Imádtam a forgatásokat. Köszönöm és az utolsó versenyem óta.-hadartam.
-Nem változtál.- nevetett.
•Később•
-Kisasszony, lejárt a látogatási idő.- nyitott be egy nővér.
-Kit érdekel? Maradok az unokámmal.
-De kisasszony, Minah kiasasszonynak pihenés kell.
-Mama... Jönni fognak a kamerások.
-Még jövök. Vigyázz magadra.- sietett.
-Három, kettő, egy.- számoltam vissza, majd kicsapódott az ajtó.
-Minah kisasszony.- tartottak szám elé kapásból három mikrofont.-Nyilatkozzon nekünk egészségi állapotáról.
-Az egészségi állapotom mélypontra került. Szívritmuszavart diagnosztizáltak nálam.
-Arról tud-e, hogy bandája másik tagja is itt van?
-Igen.
-Állapota?
-Ezt most azért kérdezik, mert nem nyilatkoztak?
Hulla csend.
-Tudtam én, hogy ez így megy.- nevettem szánalommal hangomban.-Tudják, ha valamiről nem nyilatkoznak, az azt jelenti, nincs hozzá közük.- mosolyogtam ártatlanul.
Lassan kínos csöndben elhagyták a termet.
Bekapcsoltam a televíziót, ahol a BTS Live volt adásban.
-Szóval, ha ezt látod Minah, fighting! A.R.M.Y. ti is küldjetek neki szeretetet, szüksége lehet rá.- aegyozott Hoseok.
-Holnap élőben láthatjátok, amint meglátogatjuk a híres Girl's day tagot.- mutatott a kamerába Jungkook.
-Most pedig készüljünk a fotózásra!- tapsolt Jimin.
Telefonomért nyúltam megnyitottam az Instagramot, majd indítottam egy live-t.
-Halihó mindenki.- intettem.-Mi történt? Fellépés után rosszul lettem. Kiderült, hogy szívritmuszavarom van.
-Anyukám is abba halt bele.-olvastam.-Isten nyugasztalja. Dora fighting!
-Köszönöm, jobban vagyok. Tíz nap múlva engednek ki, azután pedig fogalmam sincs, mi lesz.
-Igaz, hogy ki kell lépned a bandából? Nagyon nagy valószínűséggel igen. Színészként még viszontláthattok, és akár énekesként is.
-Nézzétek a BTS Live-t. Így van, igazatok van. Nézzétek a srácokat, nevessetek velük.- mosolyogtam.
-Minah live-t indított srácok!-hallatszott a televízióból.
BTS Official csatlakozott.
-Sziasztok srácok.- intettem a kamerába, majd a televízióban visszhangzott a hangom.
-Szia, hogy érzed magad?- látszott Taehyung félregombolt inggel.
-Jól, de az inged nem biztos, hogy jól.- nevettem fel.
-Mi? Óóó~ Köszi.- villantotta meg téglalap alakú mosolyát.
-Ejnye miket nézel te.-nézett perverzen a kamerába Joon.
-És akkor ki a perverz?
-Te.
-Csak utánad Joon.
-Megerősítem.- szólalt meg Jimin.
-Tiltakozom!- állt fel a széket hátratolva Jungkook, mire a sminkes hasához kapott.
-Erről nem volt szó a állásinterjún.-nyögte fájdalmasan.
-Ne haragudj Unnie.
-Semmi gond, csak ülj vissza és mehetsz.-sürgette.
KAMU SEDANG MEMBACA
Karjaid közt [Suga f.f] •BEFEJEZETT•
Fiksi PenggemarBang Minah, tizenkilenc éves átlagos lány. Szüleit vérszerinti apja megöli, azonban Minah nem jelenti be ezt a rendőrségen anyja kérésére. Egy régebben említett levél megváltoztatja életét; új életbe kell kezdenie. #373 in Fanfiction #294 in Fanfict...