Karjaid közt [Suga f.f] •BEFEJEZETT•

5.rész

Ismeretlen szobában ébredtem. Felültem, nyeltem egyet és összeszedtem bátorságom.
-Hahó?- hangom remegett. Résnyire nyitottam az ajtót. Kisétáltam, és a nappaliban egy lány volt.
-Sz-Szia.- dadogtam.
-Á. Szia. Hogy érzed magad?- intett.
-J-Jól. H-Hol v-vagyok?
-Ó bocsáss meg, hogy ilyen illetlen vagyok. A nevem Jung Dawon. Az öcsém egyik barátja hozott ide, nagyon rossz állapotban voltál.
-Bang Minah.
Feszült csönd alakult ki közöttünk.
-Az öcséd Jung Hoseok, ugye?
-Igen. És Yoongi hozott ide.
-Add át neki köszönetem...- még ha úgy is gondoltam, hogy utálom.
Utáltam, mert elrontotta a legszebb pillanatot. Amikor már nem éreztem fájdalmat.
-Gyere. Lehet, hogy idegen vagyok, de jó hallgatóság.- paskolta meg a kanapét.
-Vár haza...- itt elakadtam. Nem várt haza senki.-Vagyis haza kell mennem.
-Hazavigyelek?
-Nem kell, szellőztetni akarom a fejem.
-Ilyen állapotban nem engedhetem meg, hogy sétálj.Ó és egyébként Yoongi kéri, hogy telefonálhassatok. Szeretne veled beszélni. Itt a száma.- írta le egy cetlire.
Összekaptam cuccaim, majd hosszú franciakabátomat felvéve beültem az idegen járműbe.
-Itt nagy gond, ha megállunk egy kicsit? Vennem kell pár cuccot, addig beszélj Yoongival, vagy nem tudom.
-Rendben. Menj nyugodtan.
Beviharzott a boltba. Egyedül maradtam. Tárcsáztam a neonszínű papíron szereplő számot.
-Y-Yoongi?
-Ki az?- ez nem Yoongi volt. De akkor ki?
-Elnézést szerintem téves számot hívtam.- egyeztettem a számokat, de azok egyeztek.
-Kit akart hívni?
-Lényegtelen.
-Taehyung tedd le a telefonom! Ki az?- hallottam Yoongi hangját.
-Nem tudom! Épp ezt akartam kideríteni te seggfej!- a mély orgánumú férfi hangja most komoly volt.
-Min Yoongit keresem, ugyanis azt az üzenetet kaptam, hogy hívjam fel.- hangom határozottnak hatott.
-Taehyung! Add ide!- kiáltott fel a fiú.
-Ez valami riporter tuti!
-Nem vagyok riporter.- nevettem fel.-A nevem Bang Minah.
-Taehyung!- hangzott az utolsó kiáltás, majd a hívásnak véget vetett egy sípoló hang.
Pár másodperc múlva a képernyőn megjelent a telefonszám.
-Te vagy az Minah?
-Igen.
-Bocsáss meg a hangzavarért.
-Miért akartál beszélni velem?
-Találkozzunk valahol.
-Hol és miért?- vontam össze szemöldökeim.
-Beszélni akarok. Négyszemközt.
-A Tom N Tom's megfelel?
-Meg. Ma kell mennünk valahova Jin?- kiáltotta.
Egy tompa "nem"-et hallottam.
-Akkor fél óra múlva ott.-folytatta.
Fél óra?!?- gondoltam.
-Várj!-kezdtem, de már letette.
Hogy fogok ennyi idő alatt hazamenni?- mérgelődtem.
Dawon bepattant mellém és indultunk is.
-Köszönök mindent. Remélem még találkozunk.- intettem egy félmosoly kíséretében.
-Nincs mit. A legjobbakat kívánom neked. A számom megtalálod a telefonod tokjában.
Elhajtott, majd nagyot sóhajtva vettem irányt a lakás felé.
Kongott az ürességtől, csend volt. Nem volt alapzaj a főzőműsor, se a focimeccs. Nem hallottam a mosógép hangját, sem a turmixgépét. Nem hallottam se anya mamuszának tompa csoszogását, se apa súlyos, fáradt lépteit. Mindössze én voltam és az élettelen ház.
Térdre rogytam, majd fejemet kabátom ujjára hajtva zokogtam.
Kabátomból kibújtam, felakasztottam a többi kabát mellé.
Van huszonöt percem. Ebből öt öltözésre, öt hajbesütésre, öt cipőkeresésre, tíz utazásra megy el.-összegeztem magamban. -Beszorítok valahogy egy kis evést is…
Hasam nagyot kordult a kaja gondolatára.
Egy egyszerű szett mellett döntöttem. Fekete farmer, fekete garbó, magasszárú tornacipő. Előkerestem szájmaszkom is. Anya sosem engedte, hogy felvegyem, ugyanis szerinte nem szégyen, ha észrevesznek egy hírességet.
Gyorsan összekaptam a fontosabb cuccaim egy kisebb táskába, majd gyorsan egy almát felkapva futottam a garázs felé.
-Francba!- szaladtam vissza a házba a kocsikulcsomért.
Végül egy perces késéssel indultam neki utamnak. Tökéletes pontossággal értem a kávézó elé.
Kipattantam a kocsiból, majd lezárva azt benyitottam a kávézóba.
Szemeimmel Yoongit kerestem, de feladva leültem egy kétszemélyes asztalhoz. Lehámoztam magamról felesleges ruháim, majd körmeimmel kopogva gyakoroltam az új darabomat, amit másnap kellett lejátszanom egy tanár-diák koncerten.
Karórám kereken délután kétórát mutatott, amikor végre tíz perc várakozás után Yoongi belépett a bejáraton.