Karjaid közt [Suga f.f] •BEFEJEZETT•

15.rész

-Yoongi.-kukucskáltam be az ajtón.-Gyere reggelizni.
-Még nem kaptam reggeli csókot.- forgott székében.
Az ajtón keletkezett horpadáson végighúztam ujjam, majd elmosolyodtam.
-A billentyű is elromlott.- nevetett.
Egy rövid csókot lehelltem ajkaira, majd elindultunk a többiekhez.
-Ezek ketten ketten aludtak a stúdiójában BEZÁRT ajtónál.- suttogott Joon.
-Én hallottam, hogy szól a szintetizátor, úgyhogy szerintem csak dalt írtak.
-Áh, dehogyis! A kosárpályán kezdték.
-Miről van szó srácok?- léptem elő a sarokról Yoongi társaságában.
-Ahh, csak Jin túlsózta a gyümölcssalátát.- vágta rá Hoseok.
-Értem. Hadd kóstoljam.- nevetett mögöttem Yoongi.
Elég furán ültem a széken, mit ne mondjak.
-Minden oké Minmin?- nézett rám furcsállóan Joon, miután pár falat után abbahagytam a reggelizést.
-Persze. Csak most nincs étvágyam.
-Így nem indulhatsz sehova.- dorgált meg Jin.
Felnevettem.
-Komolyan mondtam.- kerekedett el a szeme.
Még magamba tuszakoltam pár szelet gyümölcsöt, majd összepakoltam. Kocsimban kerestem ruhákat, majd kinyitottam ajtajait, hogy frissebb levegő legyen benne. A fürdőszobában átöltöztem, majd Taehyung kezelésbe vette hajam.
-Mit szólsz egy parkettafonáshoz?- fésülte hajam.
-Tökéletes. Oppa, megkérhetlek, hogy idehozd a telefonom? - kiáltottam Yoonginak.
-Persze Jagi.- kiáltott a stúdiójából.
-De aranyosak vagytok.- mosolygott szomorúan Tae.
-Figyelj Taehyung. Igazi úriember vagy, biztos, hogy téged is meg fog találni a szerelem.- fordultam barátomhoz.
-Tényleg?
-Persze.
-Köszönöm Minah.- ölelt át szorosan, majd törökülésbe ültem.
-Itt van.-ejtette ölembe telefonom Yoongi.
-Köszi.
-Aishh~ Ne mozgasd a fejed.- morgott Taehyung.
-Bocsi.
Miután készen lett, a tükörben csodáltam a remekművet.
-Hű. Köszönöm Taehyungie~
-Nincs mit Unnie.- ölelgetett meg.
-Akkor, este hozok sütit. Vigyázzatok magatokra, jó szórakozást. -igazítottam meg Yoongi gallérját, majd egy búcsúcsókot adtam neki.-Sziasztok.
Kocsimba bepattanva elindultam dormunk felé.
Sojin kiadta ruháimmal, személyes tárgyaimmal teli bőröndjeim.
-Hát… Még találkozunk lányok.- töröltem le könnyeim.
-Minah én nem akarom, hogy elmenj.- szorította csuklóm Hyeri.
-Én sem akarok elmenni, hidd el.
-Nélküled már nem Girl's day a Girl's day.
-Ki fog angolozni velünk?
-Nem tudunk majd elkapni, ha esel.
-És ki fog nekünk epres-túrós tortát csinálni?- zokogta nevetve Sojin.
-Unnie.- csaptam az idősebb kezére.-Ne sírjatok hát. Meg akartok siratni?
Nagy nehezen elindultam új házam felé. A lakáskulcsomért átmentem nagymamámhoz, majd segített kipakolni.
-Köszönöm a segítséget mama. Este jövök.-csomagoltam be a sütemény egyik felét.
A fiúk dormjánál a kódot beütve a kiütött fiúkkal találtam szembe magam.
Nem keltek fel, mindannyian békésen szundítottak.
Megkerestem á jegyzettömbjüket, majd írni kezdtem.
Amikor jöttem, ki voltatok ütve, szóval hagytalak titeket aludni. Remélem ízleni fog a torta, jó étvágyat hozzá. Xoxo:Minmin.❤
Halkan elhagytam a dormot, majd elindultam a városba.
Körülnéztem pár boltban, majd pár új tárgy és ruha társaságában hazamentem.