Karjaid közt [Suga f.f] •BEFEJEZETT•

22.rész

-A menedzseretek felhívott.- remegett hangom.-Megkért, hogy szakítsak veled. Ugyanis a hírek szerint Jennie-vel vagytok együtt.- nevettem keserűen.
-Sajnálom!- nézett fel Yoongi kisírt szemekkel.
Én is.
-Szeretlek.- fordítottam hátat, majd még szemem sarkából láttam, ahogy Yoongi összerogyik.
-A barátságotok káros a fiúk hírességére.- hallottam menedzsere hangját fülemben, majd a kijárat felé kezdtem futni.
Egy táblánál megtámaszkodva öklendezni kezdtem. Elhúzódtam egy fa mögé, majd ott kiadtam magamból, amit tudtam.
Számat megtörölve továbbálltam. Otthonomban a vécécsésze társaságában töltöttem napom hátralevő részét.
"It hurts as if it was yesterday."
Yoongi hangüzenetei folyamatosan érkeztek.
-Nem akarom Jagiya. Nem akarom!
-Segítened kell, könyörgöm.
-Egyáltalán nem érzek semmit sem iránta. Én csak téged szeretlek, értsd meg!
Számat megtöröltem, majd remegő végtagokkal lezuhanyoztam és lefeküdtem aludni.
-Ééés ennyi!- hallatszott, majd felpattantam.
-Na, hogy sikerült? -pattogtam a kamerás felé.
-Tökéletes volt.- ölelt meg hátulról Yoongi, majd fejem búbját megpuszilta.
-Biztos?- néztem a rendezőre, aki bólintott.
-A szokásos formáját adja kisasszony.
Viszonylag megnyugodtam, majd a hűsítő vízből kortyolgattam pár szem szőlőt bekapva.
-Szőlőt?- kérdezem a közeledő Yoongitól.
-Jöhet.-biccent, mire szájába céloztam.-Mhmmm...- ízlelte.
-Aigoo~ Elmosódott a sminked.- nevettem, majd a sminkestől átvettem az ecsetet.
-Köszönöm a szereplést, mára ennyi volt. Boldog karácsonyt a fiúknak is.- recsegett a hangszóró távozásunk előtt.
-Mi köszönjük.- hajoltunk meg, majd elhagytuk a helyiséget.
A lépcsőröl leérve megkapaszkodtam Yoongi kezében.
-El fogok csúszni.- morogtam.
-Én hamarabb, ha így folytatjuk.- nevet, majd körülnéz a parkolóban.
A srácok éppen hócsatát vívtak, gigantikus hógolyókkal.
Jungkook megindult felénk egy jókora darabbal.
-Kapaszkod belém oké?- nézett le rám, majd átölelt háttal a támadónknak. Hátán jókorát csattant a jeges hógolyó, de nem engedett el.
-Jeon Jungkook!-téptem ki karjai közül magam, majd megindultam Jungkook után.
-Futás.-súgta oda neki Yoongi, mire felháborodottan néztem páromra.
-Nem elég, hogy megcsalsz?- színészkedek.
-Mi van?- néz rám elképedve.-Ezt meg honnan veszed?- nevetett gúnnyal hangjában.
Elröhögtem magam, majd ő durcásan fordul el.
-Látnod kellett volna az arcod.
-Haa haaa.- nevet tettetéssel.
-Naa~ Menjünk. Jön a Télapó, hozza az ajándékokaat. Nehogymár ne lássuk, ahogy bejön a nem létező kéményünkön.- lökdöstem oldalát, mire elmosolyodik.
Hirtelen felkapott vállára, majd bepaterolt autójukba.
-Mehetünk?-kérdezte Seokjin, majd elindultunk.
Dormjukban a lábadozó Taehyung épp a karácsonyfa világítását igazítgatta, nagymamám pedig a mézeskalácsokat aggatta fel a fehér műfenyőre.
Aznap volt életem addigi legszebb karácsonya.
2017,december 26.