Karjaid közt [Suga f.f] •BEFEJEZETT•

19.rész

Minah POV
Egy újabb hét telt el. Amikor találkoztam a srácokkal, Yoongi vagy nem jelent meg, vagy került, vagy egyszerűen levegőnek nézett. Aznap úgy döntöttem, elmegyek meglátogatni szüleim.
Autómmal kivételesen száguldoztam,pedig sosem voltam a gyorsaság híve igazán.
Ideges voltam, mérges, kétségbeesett és meggondolatlan.
Sziréna villogását pillantottam meg tükrömben.
Lehúzódtam, összeszorítottam fogaim, ujjaim elfehéredtek, annyira szorítottam a bőrkormányt.
Káromkodtam egyet, majd lehúztam az ablakot.
-Mennyi lesz?-kérdeztem unottan.
-50.000won lesz.(kb.40.000ft)
Hitetlenkedve kifizettem, majd újból belefejeltem a dudába.
-A rohadt életbe.
Elindultam egy park felé. Ott egy kisebb tó előtt leültem egy padra, majd a kosarazó fiúkat néztem.
Az egyikőjük váltig hasonlított Yoongira, de nem mertem odamenni hozzájuk. Vagy inkább nem akartam?
Jó kérdés.
-Úgysem mered!- szólalt meg az egyikük, kizökkentve gondolkodásomból.
Egy labda repült felém.
Reflexeimnek köszönhetően elkaptam, majd dühösen felpattantam és a röhögő fiúk felé vettem az irányt.
-Mi olyan nevetséges?- pörgettem ujjamon a labdát felvonva szemöldököm, szánalommal arcomon.
Valóban, Yoongi is ott volt.
-Mi van ha rajtad?- bökött felém egy barna hajú.
-Úúú, ránk hívod apucit?- vékonyította el hangját az egyik fekete hajú böhöm lehajolva hozzám.
-Tudjátok, nekem nincs szükségem édesapámra ahhoz, hogy megszégyenítselek titeket.-nevettem.
-Ó tényleg?- néztek össze nevetve.
-Haver hagyjuk, ez csak egy kislány.- csapta hátba Yoongi a fekete hajút.
Elkerekedtek szemeim, de gyorsan arckifejezést váltottam.
-Nahát… Téged is látni Yoongi?- kérdeztem gúnnyal hangomban.
Mintha meg sem hallotta volna.
-Húzzunk innen.- ismételte Yoongz.
-Mi jöttünk ide előbb, nehogymár.- háborodott fel az óriás.
-Említetted, hogy meg tudsz minket szégyeníteni. - fordult felém a barna hajú.
-Így van.- fontam össze karomat.
-Akkor mutatsd. Kíváncsi vagyok.
-Nem akarod tudni.- tette az említett vállára kezét Yoongi.
-Csak nem apuci tanított? Kitalálom! Taekwondozik, mi?- röhögött idétlenül.
Figyelmen kívűl hagyva a barmokat, megindultam a palánk felé.
Egy…két…há' és bamm.
Meg volt az első pontom.
Elvigyorodtam. Yoongi saját maga ellen képzett ki.
-Szerintem ez őrült.- vihogott.
-Nem, csak volt mestere.- fogta homlokát Yoongi.-De meglássuk mennyire képezte ki.
Elkezdtünk játszani.
Ha az óriás így cselez, akkor én így szabadon elvehetem a labdát. - tanakodtam villámgyorsasággal.-Ezaz. Így tovább oda, és szabadon bedobhatom.- koncentráltam.
Dobás közben belerúgtam az egyikük gyenge pontjába. A böhöm volt az. Dühösen fújtatva indultak meg felém.
Eszem ágában sem volt elfutni, sem magam védni. Nekik lesz rossz.
Oldalra döntöttem fejem, majd elvigyorodtam.
A "hadisérült" fekete hajú megemelte kezét. Felpofozott. A fájó ponthoz kaptam.
Megfordultam, és belekönyököltem mellkasába.
Újabbat rúgtam sípcsontjába, mire összerogyott.
A barna hajú öklét feltartotta.
Elterveztem, hogyan térek ki az ütés elől, de Yoongi beállt elém.
-Meg tudom védeni magam, nem kell segíteni idióta.- löktem el, így már nem tudtam kitérni az ütés elől.
-Tessék, ez is a te hibád!- vitatkoztam, miközben épp egy újabb rugást terveztem ki.
-Az ember egyszer segítene.- rángatott Yoongi hátulról.
-Menj már innen!- fordultam hátra és finoman ellöktem magamtól.
-Ember megőrültél?!?- rángatta támadóm, de az velem volt elfoglalva.
A földre terített, ahol fejem bevertem a betonba. Csípőm két oldalára térdelt, mire Yoongi elvörösödött a méregtől.
Kétségbeestem. Ezek pschihopaták.
Szemeim könnyesek lettek. Idióta voltam. Mint mindig.
-Oppa.-nyögtem.
A fiú felettem felhorkantott.
-Hallottátok? Azt mondta Oppa.- röhögött.
-Engedd el.- szorította ökölbe kezét Yoongi.
-Haver miről beszélsz?
-Azt mondtam engedjétek el!- kiáltott.
-Lovagot játszik a szőkeség?- paskolták háton, úgy, hogy az még nekem is fájt.
-Hagyjátok békén Yoongit!- sikoltottam kábultan.
-Nicsak! Hercegnő-hercegeset játszanak.- nevettek idétlenül.
Még egy ütés csattant arcomon. Fejem jobbra bicsaklott, ahol egy kisfiú felénk mutogatott anyukájának.