Váratlan pillanat |✓|

》9.fejezet - Váratlan testvérek》

-Hát nem. Nash, járnál Mayával? - kérdezte hirtelen Sophie.

-Igen - mondta egyszerűen Nash.

-Hogy mi? - néztem rá.

-Maya, te egy csodálatos lány vagy. Az első pillanattól kezdve bírtalak. Gyönyörű vagy és azt hiszem beléd szerettem - mondta ki.

-Ki szeretett kibe? - jött egy hang a hátunk mögül. Az egész csapat ott volt.

-Senki - vágtam rá és Nashre néztem. - Ugye?

-Ja - bólintott a szája szélét rágva.

-Srácok, ő itt Sophie. Sophie, ő itt Shawn, Cameron, Aaron, Hayes, Rachel és... - mutattam végig a csapaton, de az utolsó nevet nem kellett kimondanom.

-Jacob? - kérdezte Sophie és látszott, hogy fangörcse van.

-Szia - mosolyodott el.

-Te... te tényleg Jacob vagy! Uramisten el sem hiszem! - fagyott le a lány.

-Igen - mosolygott Jacob.

-Maya, neked miért turmixos a pólód? - kérdezte röhögve Cameron.

-Majd elmesélem - legyintettem nevetve.

-Ki akar fagyizni? - kérdezte Shawn.

-Én - emelte fel mindenki egyszerre a kezét.

-Akkor menjünk - nevette el magát Shawn.

Nem messze volt egy fagyisstand, ahol beálltunk a sorba. Mindenki a sajátját fizette. Éppen Sophie volt soron, én pedig mögötte álltam a sorban, így láttam, hogy a pénztárcájában van egy fénykép. Magáról gondolom még kisbabaként.

-Miért van elszakítva a kép? - kérdeztem hirtelen tőle.

-Nem tudom. Én így kaptam - vonta meg a vállat.

-Nekem is van egy ilyenem - szólalt meg mögöttem Jacob.

-Mi? - kérdeztük Sophieval.

Mindhárman kikértük a fagyinkat, aztán hogy Jacob mesélhessen félreálltunk.

-Szóval? - kérdeztem.

-Mi? Ja! Igen. Szóval... anya adott egy képet, hogy volt egy nővérem, aki halottan született meg. Anya nagyon sokat sírt az után. Azt mondta, hogy csak az hozta ki őt ezután a mélypont után, hogy terhes lett velem. Itt van a kép - keresett valamit a pénztárcájában, majd amikor megtalálta átnyújtotta Sophienak.

Sophie meglepődve nézte és előszedte a sajátját. Ugyanaz a kislány, ugyanabban a pózban. Belém csapott a felismerés. Jobban megnéztem Jacobot és Sophiet. Ugyanaz az arc, ugyanolyan szemek.

-Sophie... - kezdtem.

-Hm? - nézett rám.

-Hol születtél?

-Nem tudom... azt hiszem Oklahomában... talán - válaszolta Sophie a szemöldökét ráncolva.

-Jacob hívd anyukádat! - mondtam neki.

-Mi? Miért? - húzta össze a szemöldökét.

-Mert... csak hívd már! - siettettem.

-Jó, na! - forgatta meg a szemét és tárcsázta az anyukáját.

-Hangosítsd ki! - mondtam.

Jacob kihangosította.

-Szia kincsem. Mesélj - szólalt meg a telefon túloldaláról egy női hang.

-Szia anya. Jelenleg nem én akarok beszélgetni veled... vagyis nem csak én - mondta.

-Jónapot Mrs. Sartorius. Maya vagyok, Jacob egyik barátja - köszöntem.

-Szia Maya - köszönt vissza.

-Csak azt szeretném kérdezni, hogy hogy hívták volna Jacob nővérét? - kérdeztem. - Kérem, nagyon fontos lenne.

-Sophie - mondta halkan.

-És mondja. Biztos abban, hogy a lány halva született? Nem lehet, hogy csak aludt? - kérdeztem.

-Egy kisbaba sosem alszik, ha megszületik - mondta Mrs. Sartorius.

-Akkor ez esetben Sophie egy különleges ember - mosolyodtam el és Sophiera néztem. - Köszönj anyukádnak Sophie.

-Öhm... üd...üdvözlöm - mondta Sophie.

-Videohívást, most azonnal! - mondta Jacob anyukája és letette.

A videohívás két másodpercen belül érkezett is. Fogadtuk és Sophiet Jacob mellé állítottam.

-Üdvözlöm ismét - mondtam. - Nézze - mutattam a Sophiera és Jacobra.

-Te jó ég! Te a lányom vagy - könnyezett Mrs. Sartorius.

-Komolyan? - kérdezte Sophie.

-Egy anya mindig megismeri a gyerekét - mosolyodott el könnyes szemmel.

-Van egy nővérem? - kérdezte döbbenten Jacob.

-Jacob Sartorius az öcsém? - kérdezte Sophie.

-Igen, testvérek vagytok, Sophie mától Sophie Sartorius, nekünk mennünk kell. Sophie, majd felhívod anyukádat, de menjünk - szólt közbe Nash. - Üdvözlöm Mrs. Sartorius.

-Szia Nash - nevette el magát Sophie és Jacob anyukája.

-Menjünk - fogta meg Nash Sophie és az én vállamat és elkezdett minket húzni.

-Szia anya! - intett gyorsan Jacob és Sophie, majd Jacob lerakta a telefont és utánunk indult.

-Szóval öcsi - ölelte át Sophie Jacob vállát.

-Igen nővérkém? - nézett fel Sophiera Jacob (Sophie fél fejjel magasabb).

-Hol fogok én aludni? - nevette el magát Sophie.

-Ez egyértelmű. A nyaralóban van még kettő szoba. Az egyik a tied - mondta Jacob Sophienak. - A másik meg a tied - nézett rám Jacob.

-Az enyém? - döbbentem le.

-Igen. Cameron nem fogja engedni, hogy a volt családodnál aludj - nevette el magát.

-Hát, rendben - vontam vállat.

-Sophie, még nem csináltad meg a feladatodat - szólalt meg Nash.

-Hagyjál már, most tudtam meg, hogy van rendes családom - csapott Sophie Nash vállára.

-De, attól még meg kell tenned. Ma - tette hozzá Nash.

-Jó, csak hagyj - mondta Sophie a szemét forgatva.

Elképzeltem, hogy Sophie és Nash milyen jó kis párost alkotnának.

Sophie unottan vett egy újabb fagyit, majd amikor meglátta Shawnt, odasettenkedett hozzá és az arcába nyomta. Nashből kirobbant a nevetés, ahogy a többiekből is. Egyedül én és Shawn nem röhögtünk. Shawn letörölte az  arcát.

-Ezt miért kaptam? - kérdezte.

Sophie unottan Nashre mutatott.

-Hát persze - forgatta meg Shawn a szemét és elmosolyodott. A kezébe nyomtam egy fagyit, majd egymásra néztünk és egy bólintás után Shawn az arcába nyomta a fagyit én pedig leöntöttem egy turmixal.

-Ezt azért, mert hülye feladatokat találsz ki nekünk - mondtam, majd Shawnnal mosolyogva összepacsiztunk és otthagytuk a ledöbbent Nasht.

♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡
Hű... nem tudom, hogy valaki számított e erre (food_panda20-on és idcwhoareu-n kívűl), de remélem tetszett😘
Holnap jön az új rész (nem tudom, hogy mikor érek haza, szóval előre is bocsi, ha esetleg nagyon későn jön)
♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡