Váratlan pillanat |✓|

》27.fejezet - Váratlan történetek》

Mire megálltunk Mattért, a könyv felénél tartottam.

-Sziasztok! - köszönt Matt mosolyogva.

-Szia - köszöntünk vissza.

-Na ki Maya és ki Sophie? - kérdezte.

-Maya jelen - tettem fel a kezem egy pillanatra felpillantva a könyvemből.

-Sophie is - mosolygott Sophie, akit éppen Nash karolt át.

-Szóval a szemüveges, Maya. Akihez pedig Nash ragaszkodik az Sophie - próbálta memorizálni Matt.

-Ez így nem teljesen igaz - szóltam közbe mosolyogva. - Valójában nem vagyok szemüveges, ez csak divatszemüveg - vettem le. - Nullás dioptria. Olyan, mint Johnsoné.

-És én Mayához is ragaszkodok nemcsak Sophiehoz. Maya a legjobb barátom - nevetett Nash. - Nyilván Sophiehoz kicsit jobban, hiszen ő az én hercegnőm, de... ja.

Rachellel összenézve egy "ahhw"-t hallattunk Nash kijelentésére, Sophie pedig elpirult.

-Mindegy - rázta meg a fejét mosolyogva Matt.

Matt is leült, a többiek beszélgetni kezdtek én pedig újra belemélyedtem a könyvembe.

Legközelebb Aaron érkezésére kaptam fel a fejem.

-Yeah! Mindenki megérkezett, kérjük a történetet - nézett ránk vigyorogva Johnson.

-Meséltem, hogy hat éves koromban elvesztettem a húgomat? - kezdte Cameron.

-Nekem igen - bólintott Matt.

-Nekünk nem - ingatták a fejüket a Jackek.

-Akkor te valójában nem is Dallas vagy? - kérdezte Gilinsky.

-De. Ezt 18 évesen vettem fel - mosolyodott el Cam. - Öt éves voltam, amikor autóbalesetet szenvedtünk. Anyáék meghaltak, de mi a húgommal életben maradtunk. Aztán árvaházba kerültünk. Mayát a harmadik szülinapján örökbe fogadták, majd egy hét múlva engem is.

-Most nyáron "anyáék" Californiába hozták az egész családot. Még a repülőn találkoztam Shawnnal - kezdtem. - Először nem ismertem fel.

-Miért is? - vágott közbe Shawn.

-Akkor már legalább 48 óraja fent voltam - nevettem el magam.

-Miért? - rázta meg a fejét Nash.

-Képtelen voltam aludni. Csak képzeld el, hogy anyukádék, akik kilenc éve csak magyarul beszélnek, Magyarországon élsz és bejelentik, hogy Californiába mentek egy egész nyárra - néztem rá.

-Uh, ez durva - gondolkozott el Nash.

-Na, igen - nevettem.

-És Shawn, te mit kerestél Budapesten? - kérdezte összevont szemöldökkel Aaron.

-Őt kerestem - mutatott rám.

-Miért? - kérdezte Matt.

-Mert a legjobb barátom volt, amikor Kanadában éltek és kilenc, ismétlem KILENC évig nem láttam és nyilván hiányzott? - kérdezte, mintha ez annyira egyértelmű lenne... mondjuk nekem egyértelmű volt :D.

-Na, igen. Szóval leszállásnál már felismertem. Aztán a nyaralónál találkoztam Rachellel. Az egész éjszakát végigbeszélgettük és Shawnnal írtunk egy dalt.

-Rólam! - kiáltotta Cam.

-Az én szemszögemből - forgatta meg a szemét mosolyogva Rachel.

-Ezt még majd el kell énekelnetek - mondta tágranyílt szemmel Gilinsky.