§ 5 §

501 20 2
                                    

A hétvége gyorsan eltelt és vasárnap már mehettem is vissza a koliba. Vártam, de volt bennem egy kis rész ami csak otthon akart maradni.

°°°

A hetek teltek és minden hetem ugyanolyan volt. Semmi lényeges nem történt sose, viszont Attilával egyre többet beszéltem és egyre jobban mégismertük egymást.
Az egyik hétvégén megbeszéltük, hogy kijön elém az állomásra. Eléggé izgultam és ez elterelte a figyelmem arról, hogy megyek vissza, így legalább nem kellett azon agyalnom, hogy nem akarok menni és a többi hiszti...
Normálisan elkészültem, még sminkeltem is -ami vasárnaponként nálam nagy szó- meg hajat is vasaltam. Eléggé jó idő volt még szóval nem kellett nagyon kabát, elég volt egy vékony pulcsi.
Beértem szépen, leszálltam a buszról és nem találtam Attilát. Legnagyobb szerencsétlenségemre megláttott Joy és persze egyből oda is jött és legnagyobb bánatomra megkérdezte, hogy baj lenne -e ha együtt sétálunk be, nem akartam bunkó lenni és azt mondani, hogy nem és takarodj ezért elég kelletlenül, de beleegyeztem.
És mekkora kár volt.
Attila pont akkor látott még és jött oda és megölelt amin kissé meglepődtem, de nem bántam. Azt viszont igen, hogy Joy is akart egy ölelést.
És így mentünk be hárman a koliba, Attila felajánlotta, hogy viszi a cuccom, de csak egy hátizsákom volt mert a másik táskám ismerősök hozzák be, mert most utazó táskát hoztam és nagyon megpakoltuk.
Ragaszkodott hozzá, hogy vigye a táskám és Joy se hagyhat ki egy ilyen ajánlatot és az ő táskáját is vinni kellett.
Hivatalosan is utalom Joy-t. Egész úton azt kellett hallgatni, hogy ő milyen rohadt menő mert LOL-ozik meg mit tudom én miket játszik még és ő milyen rohadt laza meg, hogy őt utalják az osztálytársai és nem tudja miért. Mire beértünk a koliba rendesen herótom volt tőle.
Attila megölelt és ment a fiúk szintje felé, de előtte vissza adta a táskákat, Joy legnagyobb bánatára nem kapott az én legnagyobb örömömre. Elkezdett faggattuk, hogy együtt vagyunk -e, vagy miért jött ki elém és a többi amikre nem válaszoltam normálisan csak tereltem.
Beértem a szobába és elkezdtem a panasz áradatom arról, hogy mennyire utálom Joy-t és a többi amit a többiek meghallgattak és így együtt utálhattuk Joy-t.

GólyatáborHikayelerin yaşadığı yer. Şimdi keşfedin