Nekem bff neked átok |✔|

Első

Dorka szemszöge

Ajh, már húsz rohadt perce várok rá, mi van már?
-Berni!-kiabáltam.-Ha nem sietsz elkésünk!-szóltam neki
A legutóbb elengedték a késést, de most nem fogják. Ez a baj Bernivel. Lassú csiga. Soha nem készül el időben. Amúgy Berni a Bff-em, és klassz csaj, csak már 4-szer öltözött át. És még nem sminkelt.
-Jó oké. Kész vagyok!-Adta meg magát.

-Végre! Zsombornak fogsz jobban tetszetni, ha 4-szer átöltözöl.-Röhögtem

-Rólad ne is beszéljünk oké?!-Horrkant fel

-Veled ellentétben én 5 perc alatt vagyok kész!

-Igen? Ha jól emlékszem akkor Geri vagy negyed órán keresztül várta hogy elkészülj mivel 7 ismétlem 7-szer sminkelted újra magad!-Mutattot rám vádlóan

-Az egyszer volt. És tehetek róla? Nem szokásom a smink, oké?!

-Nah de induljunk mert így biztos elkésünk-siettetet

-Ezt te mondod?-Röhögtem el magam- 20 nyamvadt percig ácsorogtam az ajtóban.

*Suli*

A szekrényemnél ácsorogtam és vártam, hogy Berni vissza jöjjön, mert oda ment Annához a suli újság szerkesztőjéhez. Berni egyébként suli újságos, mivel imád írni meg interjúkat szervezni. De ő csak fotós, mert lecsúszott a riporter cikkről. Sajnálta nagyon, de nem csüggedt el, és mivel elég jól csinálja lassan egy rovata lesz. Szerintem ezért is ment oda. Mármint azért, hogy kiharcolja.
Miközbe gondolkodtam oda jött Geri, a barátom.

-Min elmélkedsz?-Kérdezte-Csak nem rólam?-Röhögött

-Á, soha. Egyébként mondom elbambultam.

-Soha nem gondolsz rám?-Kérdezte szemtelenül aranyos mosollyal az arcán.

-De szoktam, de nem csak rád gondolok. Van fontosabb is.

-Igen? Például?

-Öhm... Szóval...-tanakodtam

-Hallgatlak-magabiztosan állt.
Már nem sokáig fog

-Zsombor. Ő fontosabb-válaszoltam némi hezitálás után

-Halál komoly? Vele csalsz meg?- Szomorkodott mű csalódottsággal arcán.

-Jó, nem fontosabb és nem is az esetem de láttom bevetted- mondtam irronizálva.

-Szóval beismered, hogy nincs fontosabb nálam?- kérdezte szorossan magához húzva.

-Be-és ezt már a vállába dünnyögtem.

-Na, de én megyek, mert délután lesz egy megbeszélés a csapattal és még beszéljük, hogy hol legyen-engedett el

-Okés szia!

Nem is láttam, hogy Berni közbe ide jött. Nem tudom mennyit látott, de remélem nem sokat. Nem szoktak rajta kapni Gerivel.

-Nagyon cukik vagytok.-mosolygott
Ezek szerint az egészet látta. Mindegy rá kérdezek.

-Mennyit láttál vagy hallottál?- kérdeztem előre félve a választól.

-Eleget ahhoz, hogy tudjam mondani; Cukik vagytok

-Hát oké. Na, de gyere, mert nem szeretnél irodalomról késni, ugye?

-Öhm... Még van 15 perc csengőig.

-Oh basszus nem is figyeltem.-kaptam a fejemhez.

-Láttam-mosolyodott el kedvesen-Megtanultad a vers elemzést? Doga lesz!

Oh basszus ki is ment a fejemből. Tegnap Patrikra kellet figyelnem, mert anya és a kollegája elmentek valami értekezletre, apa meg későn ért haza.

-Ne elfelejtettem! Basszus segítesz?

-Megpróbálok!

-Köszi!-Öleltem meg.

-Huh akkor ez letudva-gondoltam magamban

-Ja, azt elfelejtettem mondani, hogy a kedvenc versedből lesz-tette hozzá gúnyosan.

Francba! Francba! Francba!
Utál a tanár! Direkt csinálja!
Argh! Pfffuj!

-Utál a tanár-suttogtam dühösen

Láttam Bernin szeretné azt mondani hogy nem de nem teheti. Ő is pontosan tudja hogy gyűlől. Oh Istenem mit véttetem ellened?
-De nem vészes!-Kezdte-majd segít...

-Ugyan már-Szakítottam félbe-A tanár pontosan tudja hogy segíteni fogsz jobb ha leírok pár dolgot és akkor legalább egy 3-ast összeszedhetek!

Lehet, hogy elég durva voltam mert fogta magát és be viharzott a terembe. Órán hiába pisszegtem neki meg se fordult. Oh basszus!
Berni, ha megharagszik az olyan, mint a világ vége.
Óra végén a szekrényemhez mentem.
Elbambultam miközben kivettem a matek holmim.
Arra lettem figyelmes, hogy valaki megszólít.

-Ennyi érdekes dolog van abban a szekrényben?-röhögött Geri

-Ja, nem csak elbambultam

-Te mindig elbambulsz!

Közben lehet hogy könnybe lábadt a szemem, mert Geri stílust váltott.
-Mi baj?

-Hát röviden megsértettem Bernit.

-Akkor mesélj!

És mondtam és mondtam mindent, úgy ahogy történt. Geri rezzenéstelen arccal bámult engem.
-Én nem értek a csajos balhékhoz, de figyelj, Berni majd megbékél. Csak idő kell neki.

-Ez megnyugtat.-forgattam a szemem.

-Mondom, hogy nem értek a csajos balhékhoz. De Bernit ismerem annyira, hogy tudjam megbékél. Nem haragtartó lány.

Ha ő mondja akkor oké. Én úgy döntöttem, hogy megpróbálok beszélni vele. De bár ne tettem volna.
Épp Julival röhöcsélt, amikor megszólítottam
-Szia Berni! Beszélhetnénk?

-Persze!

-Úgy értem 4 szem közt.

-Ja, oh, oke. Juli fogd be a szemed. Szóval?

-Jó mindegy hagyjuk.

-Mit hagyjunk? Hiszen te jöttél beszélni velem.-értetlenkedett
Kezdet felmenni bennem a pumpa.

-Hagyjuk-sziszegtem.

-Azért hagyjuk, mert te gyerekes módón nem fogadod el a segítséget? Hogy azt hiszed fensőbb rendű vagy nálam? Ugyan már. Effektív nem foglalkozol velem, de elvárod, hogy segítsek. Undorító dolog.Azt gondolod most lerendezheted egy egyszerű sajnálommal? Nem. De ha annyira hagyni akarod akkor jó. Szia.-intett nekem, majd visszafordult Julihoz.
A szavai égtek az arcomon. A sírás a torkomban volt, én pedig ki akartam engedni a zokogást. De úgy rendesen.
Utálom, hogy nem foglalkoztam eléggé Bernivel. Ő a legjobb BFF a földön. De most összevesztünk és nem akar meghallgatni. Oh Istenem, SEGÍTS!

Ez lenne a könyvem első része. Remélem tetszet a következő részben találkozunk.

Folytatása következik