Eldarya világa

Előzmények

Egy meleg tavaszi napon keserves zokogás törte meg az erdő békés csendjét. A liget állatai kíváncsian néztek az ismeretlen lány felé, aki a földön kuporogva itatta az egereket. Haku, a fiatal hajadon, saját eljegyzéséről rohanva egészen a természet uralta hely mélyére érkezett, ahol aztán engedett a szívét mardosó fájdalomnak és a földre roskadva töprengett el a múlt eseményein.

 3 éve annak, hogy édesanyját elvesztette egy baleset során. Ő is az autóban ült. Emlékezett a kereszteződésre, a szabálytalan sofőrre, majd a velőt rázó sikolyra. Ahogyan édesanyja könnyektől fátyolos szemekkel néz rá, s remegő kezekkel nyakába akasztja a medált, aminek eddig ő volt a tulajdonosa.

- Szeretlek - hörögte, s ajkain élénk piros vércseppek buktak elő- Vigyázz...a...medálra..és mindig...tartsd...magadnál- majd hangja elhallt, s a távolban sziréna hangja harsant. 

- Anyaaa!!!! -sikoltotta majd sírástól fuldokolva kapkodott levegőért. 

Azóta is kísértik a történések rémálmaiban. Azon a napon az édesapja, akire leginkább szüksége lett volna, gyökerestül megváltozott. Többet nem nézett gyermekére, ha mégis megtette közönyösen tekintett rá. Talán azon a ponton romlott meg a kapcsolatuk apjával. Ám amikor egy héttel ezelőtt bejelenttette hogy hozzá kell mennie valami arogáns fickóhoz... Elkeseredetten meredt maga elé.

 - Ha elmenekülök a problémák elől az nem old meg semmit - sóhajtotta, majd felpillantva rá kellett jönnie fogalma sem volt mégis hova a csudába keveredett. Feltápászkodott, és fehér ruháját igazgatva tekintett körbe. Vajon merre induljon? Vállat vonva iramodott neki az egyik irányba ahol a fák ritkulni kezdtek, és egy tisztáshoz ért, ami közepén különös gombák alkottak kört. A lány gyanúsan méregette a röpködő szentjánosbogarakat, és a kör közepén furcsán zöldellő füvet.

- Valamit biztos kevertek az italomba - motyogta magában. 

Mindenesetre jobbnak látta magát távol tartani a különös jelenségtől. Biztosítékként hátrált is pár lépést, de ekkor egy páratlan szarvasnak ütközött, aki szórakozottan lökött rajta egyet, így a gombákkal alkotott kör közepébe esett. Megfordulva látta, ahogy a szarvas, mint aki jól végezte dolgát, tovább áll. Hirtelen vakító fény támadt, ő pedig a következő pillanatban, egy cseresznyefa ágán landolt. Kapaszkodott ő erősen, ám a nedves ág kicsúszott a markából, és a fa alatt békésen szundikáló alakra zuhant....

Nos itt is lenne az első rész! Remélem tetszik! Jó olvasást!