Másnap reggel újra telefonom idegesítő hangjára keltem de most a felügyelő asszony idegesítő hangja is hozzá csatlakozott. Ordibált velem én meg nem törődve vele el vonultam a fürdőbe elvégezni szükségleteimet majd fel kaptam az egyenruhám és táskám indulta a suliba. Miközben mentem be dugtam fülembe a fülhallgatót és egy zenét el indítva rajta ballagtam tovább. Mikor odaértem William már a kapuba várt és mikor odaértem át karolta derekam és egy puszit nyomott az arcomra amin egy kicsit meglepődtem. Ez után meg fogta a kezemet és maga után húzva indultunk az osztályterem felé amikor az egyik kis pláza ribanc meg nem állított.
-Will, drágám. Miért vagy ezzel az emoval? Azt ne mond, hogy ti...
-Nem, mi...-kezdtem mentegetőzni de William a szavamba vágott.
-De igen. Mi együtt vagyunk.-ekkor összekulcsolta kezeinket én meg teljesen lefagyva álltam ott. Az a ribanc meg elment és miután már nem láttuk William szét nézett a folyosón majd megcsókolt. Ezen tettén még jobban meglepődtem mert erre végképp nem számítottam. Mi után befejezte mélyen szemembe nézett gyönyörű szürkés kék szemeivel majd újra maga után kezdett húzni. Vajon tényleg komolyan gondolta ezt amit az előbb mondott Bellának? Vagy csak megjátszotta, hogy ne zaklassa? Mondjuk akkor nem csókolt volna meg. Mit sem törődve ezzel mentünk a terembe majd helyet foglaltunk. Óra közben valamit irkált én meg rajzolgattam.
Oops! Ang larawang ito ay hindi sumusunod sa aming mga alituntunin sa nilalaman. Upang magpatuloy sa pag-publish, subukan itong alisin o mag-upload ng bago.
Mikor vége lett az órának el akartam rajzom rakni de padtársam ki vette kezemből.
-Hé...add vissza.-mivel sokkal alacsonyabb voltam nála nem értem el de nevettem mikor ugrándoztam érte ahogy ő is.
-Ő meg kicsoda?
-A legjobb barátnőm Anasztázia...-ekkor döbbentem rá, hogy tegnap sem és ma sem volt suliban. Azonnal telefonomhoz nyúltam és ki kerestem nevét. Nem csörgött ki ezért vártam egy kicsit amíg William aggódó pillantásokat vetett rám, egyszer csak az a tipikusan idegesítő hang nyilat a fülembe, hangpostára kapcsolt. Nem hiszem el mi lehet vele?
Órák után:
Már éppen Williammel indultam volna haza amikor megcsörrent a telefonom. Hatalmas kő esett le a szívemről mikor le olvastam a képernyőmön azt , hogy BFF. Azonnal fel kapta és a helyett, hogy barátnőm köszönt volna sírva pánikolt.
-Cara, segíts.-szipogta
-M...Mi történt?
-Fogalmam sincs, tegnap mikor el indultam a suliba valaki egy törülközőt nyomott az arcomba majd be dobott egy fekete teherautóba és minden elsötétült. Most meg az illető kocsiában ébredtem és megfogott majd egy mozdulattal ki rakott a kocsiból a 13-as kerület egyik sikátorába és elhajtott. Nagyon félek Cara.-teljesen lefagytam és teljes erőmből rohanni kezdtem a 13. kerület felé.
-Cara, most hová mész?-nem válaszoltam csak rohantam. Arra gondoltam, hogy biztosan egy veszélyes sikátorba vihették ahonnan nem mer el mozdulni rejtekhelyéről. Éreztem ahogy William elkapja a csuklómat majd visszahúz.
-Hova indulsz nélkülem.-megint el akartam indulni de túl erős volt és szorítása nyomot hagyott csuklómon.
-A barátnőm bajban van engedj el segítenem kell neki.-azonnal elengedett én meg futni kezdtem ahogy ő is. Sejtésem be teljesült, barátnőm ott ült és remegett mikor két orosz katona oda állt elé és fegyvert fogtak rá. Én el bújtam a fal mögé és elő vettem táskámból pisztolyom.
-Te teljesen meghibbantál?-suttogta nekem barátom.
-Igen.-ez után nyomott egy csókot számra és mélyen a szemembe nézett.
-Egyet kérek. Ne halj meg mert én abba bele halok. Szeretlek.
-Én is.-nyomtam puszit arcára majd be léptem a sikátorba. A két férfi észre sem vett addig a percig míg barátnőm rám nem nézett.
-Hé! Gyere elő te ribi.-elő léptem és rájuk fogtam fegyveremet.
-Engedjétek el a barátomat és nem lövök.
-Figyu kislány szállj ki ebből és menj babázni a Barbikkal. Amúgy is nem tudsz lőni ve...öhöhöh-ekkor lelőttem a nekem pofázó férfit majd a másik meg indult felém. Azzal egy kicsit nehezebb dolgom volt de végül sikerült. Ki oldoztam barátnőmet és mondtam, hogy szaladjon mielőtt visszajönnek én addig összeszedem a fegyvereket. Ő eleget tett a kérésemnek és ez után mikor fel álltam valaki a fejemhez tartott egy pisztolyt. Hallottam ahogy be élesíti és megszólalt.
