Mikor hazaértem anya már nagyon ideges volt. Mocskos volt a ruhám el szakadt és elázott a táskám. Legszívesebben elmondtam volna neki mi történt de a cége szerintem az lenne, hogy agyonlőnének. Szóval sűrű bocsánatok közepedte fogtam magam és felmentem a szobámba. Ki raktam száradni a könyveimet és a táskámat maj egy jó forró zuhany után aludni mentem.
Hangos bippegésre keltem ami azt jelentette, hogy ideje felkelnem és suliba mennem de mivel, hogy visszaaludtam és tíz percel később keltem késésve voltam ezért gyorsan felöltöztem és rohantam is ki a házból. A házunk előtt megláttam egy Yoongit aki éppen indulni készült szerintem azzal az indokkal, hogy már biztosan elmentem itthonról.
-Yoongi! Atya Isten de jó, hogy itt vagy!-öleltem át amit így utólag talán nem kellett volna.
-Na mi van Cara csak nem hiányoztam?
-Nem...hiszem de jó, hogy még itt találtalak mert másképp elkéstem volna.
-Haha nagyon vicces szakadok a röhögéstől. Na pattanj fel!-gyorsan fel ültem mögé majd el is indultunk mert már tényleg késésben voltunk. Miután beértünk kaptunk 5 perc késést a marekóráról. Amint lehuppantam a helyemre rögtön kaptam egy levelet az ölembe. Yoongi írta:
-Hova tűntél tegnap suli után?
-Öhm...Hazamentem?!
-Komolyan! Kivel találkoztál?
-Egy barátommal de ehez amúgy is mi közöd?
-Nagyon is sok. Te az enyém vagy!
-Bizonyítsd!
Ezután már nem írt vissza és figyeltem tovább az órára. Mikor kicsengettek a hátam mögé pillantottam és Jeonhyung mélyen aludt. Hiába próbáltam ébrezgetni ne jött össze így kimentem az autómatához venni valami kaját meg innivalót. Mikor megvettem és indultam vissza a terembe valaki erősen ráfogott a karomra és maga után húzott egy kietlen folyosóra, neki nyomott a falnak és ajkaimra tapadt. Elősször a meglepettségtől fel se fogtam mi történik és, hogy ki ez, de aztán rájöttem, hogy Yoongi az. Most valahogy másként éreztem iránta. Kellemes forró érzés fogott el és vissza csókoltam. Fogalmam sincs mi ütött belém de nem akartam, hogy vége egyen de valamikor muszáj volt abba hagyni és így finoman eltoltam magamtól.
-Na mi van csak nem hódítok?
-Hm... Nem tudhatod mikor változik egy ember érzelme.
-Akkor leszel a barátnőm?-nyomtam egy puszit a szájára- Akkor ezt most igennek veszem.-megfogtam kezét és isndultunk volna vissza a terembe amikor egy mérges Jeohyungot pillantottam meg a folyosó végén aki vissza indult a terembe. Most valami rosszat tettem?
