You want w/ me..?(Vkook ff )

14.

1héttel később :

Jungkook épp a 1hete történteken gondolkozott miközben a plafont nézte és várta, hogy teljen az idő, ami lassacskán telt.
Ma van hogy 1hete és 1napja itt van az intézetben még is most se bírt ehhez az egészhez hozzá szokni hogy itt van egy intézetben és kitudja még meddig eddig senki se mondta meg neki ezt ami a sok minden közül érdekelte.
Jimin hangja ahogy mint mindig énekelt a fürdőben nyugtatta meg valamennyire.

Az 1hétben leginkább azon gondolkodott vajon jó ötlet volt bele egyezni abba amit aznap mondott neki Taehyung mikor a szobájába vitte Jungkook-ot.

1héttel ezelőtt :

Jungkooknak enyhén szólva is meglepő volt Taehyung cselekedete.
Nem értette mi az oka, hogy hirtelen megfogja a kezét és az előbb említettnek a szobájába vezette, és ahogyan beléptek el is engedte a kezét és leültek pár méternyi távolságra.
Taehyung ágyára, ami ugyanolyan volt, mint mindenki meg Jungkookék is ezután néma csendben egyikük se szólalt meg immár egy ideje.

Jungkooknak már a tenyere is izzadt annyira zavarta a csend főleg, hogy azt tervezte, ahogy visszamennek Jiminnel a szobájukba és kikérdezi jobban az intézettel kapcsolatban.
Körülnézett a szobába az is hasonló volt, mint amit Jiminnel osztott.
Kivéve hogy olyan volt mintha csak Taehyungé lenne a szoba és nincs szobatársa.

Lehet, nem mindenkinek van viszont akkor nekem miért van neki meg hogy-hogy nincs, nem mintha rossz lenne Jiminnel egy szobában lenni, de azt hittem mindenkinek van szobatársa.

Másrészről Taehyung nyugodtan ült miközben Jungkook külsejét végig elemezte elismerte magában jóképű volt még az se rontott, rajta hogy kissé csontos volt hiába a ruha, ami takarta valamennyire Jungkook testét még is látszódott.

Közben próbált rájönni, hogy ő e az, akit keress vagy sem.Hitt abban amit Hoseokkal együtt hallottak az egyik régebbről az intézetben lévőtől mikor ide kerültek mivel ők sose voltak, akik bűncselekményt vagy hasonlót követtek el még is ide lettek bebörtönözve.
Ahogy erre gondolt Taehyung sóhajtása megtörte a csendet.

-Miért hoztál ide?-Taehyung szemeibe nézve erőt vett magán Jungkook.

-Kiváncsi vagy rá?-Közelebb ült Taehyung.

Megforgatta a szemeit hisz egyértelmű volt Jungkookot nagyon is érdekelte mért is hozta Taehyung a szobájába.

-Elmondhatád ha már itt ülünk, nem tudom hány perce síri csendben.-

-Bocs nem tudtam ennyire zavar téged egy kis csönd Kookie.-Mosolygott ravaszul és már a válluk is egymáshoz ért ahogyan Taehyung még jobban közelebb mászott.
Jungkookot váratlanul érte nem számított erre, hogy ilyen jól fog esni neki, ha valaki is így hívja viszont legbelül tudta Taehyung miatt érezz így főleg miszerint anyukáján kívül senki se hívta még így.

-Mond csak Kookie megtennél nekem valamit?-Tette rá az egyik kezét Jungkook térdére, míg a másik az arcát cirógatni kezdte.
Jungkook köpni, nyelni nem tudott ma már számolni se bírja hanyadszorra döbbenti meg Taehyung cselekedetei.

-Ne légy ilyen félénk még a szemeidben is látom, ne aggódj semmi olyan, ami veszélyes lenne....legalább is túlságosan.-Hajolt közelebb a fejével Taehyung lágyan mosolyogva.

-M-mit csinálsz?-Mozdulni se bírt, de igazából nem is akart érezte, ahogy egyre jóban pirosodik az arca.

-Még csak két napja vagy itt, de már az adósom vagy nem gondolod, hogy ez a sors műve?-Kuncogott, ahogy látta mit vált ki Jungkookból.

Jungkookot ez hideg zuhanyként érte sose hitt a sorsban és hasonlókban mindig idiótának gondolta azokat, akik hittek benne.

-Nem hiszek a sorsban.-Elhúzódott így Taehyung keze nem volt már az arcán és inkább a padlót bámulta.

Taehyungot nem érdekelte különösképpen hogy épp mibe hisz vagy sem.Továbbra is Jungkook térdén tartotta az egyik kezét.

-Valóban? Már is van, akkor bennünk valami közös nem gondolod?-Billentette meg enyhén a fejét.-Viszont nem tetszik, hogy emiatt elhúzódtál ennyire nem tetszett, hogy hozzád értem?-Tette a vállára másik kezét.

-De mármint nem vagy is.-Kapkodta ide-oda a fejét zavarában.

-Eldönteni se tudod.-Nevette egyet ezzel megmutatva a csodás dobozszerű mosolyát majd váltott a mimikáján folytatta.-Nézz inkább a szemembe.-Szinte parancsolta mély hangján.

Jungkook mihelyst Taehyung szemébe nézett elveszett bennünk.

Hogy lehet, valakinek ilyen gyönyörű szeme egésznap el tudnám nézni.

Jungkookot még Taehyung szavai is alig tudták visszahozni a valóságba.

-Mondj igent oké?-A térdéről megfogta az arcát és közelebb húzta.

Jungkook szemei Taehyungnak az ajkai és szemei között cikázott már érezték egymás leheletét s az orruk is egymáshoz ért olyan közel voltak.

-Nem fogsz addig igent mondani, amíg nem árulom el, hmm?-Szorított enyhén egyet a vállán amit Jungkook alig érzett meg.

-Nagydologról van szó, ha ennyire nehezen mondod el?-Kezdett nehezebb levegőt venni.

-Attól függ.-

-Mitől?

-Kinek mi a nagy.-

-Kookie.-Nézett mélyen Jungkook szemébe.

-Hmm?-

-Csókoloztál már?-

-N-nem.-A fülei is érezte azok is egyre pirosabbak.

-Akkor én leszek az első.-Azzal összeérintette az ajkaikat.
Először csak lágyan végül ahogy Jungkook egyre jobban kezdett rá érezni vadul kezdtek csókolózni.

Mindketten egyre nehezebben vették a levegőt Taehyungnak a kezei Jungkook hajába markoltak úgy húzta magához közelebb, amíg csak tudta.
Jungkook a száján és a nyelvén, kívül nem mert hozzáérni a másikhoz, mígnem levegőhiányba el nem váltak és csak úgy kapkodták a levegőt.

Taehyung egyfolytában a másik haját simogatta Jungkook lassan a derekát kezdte Taehyung simogatni.

-Biztos ez volt neked az első Kookie?-Szorított egyet a haján és a fejét a vállára helyezte.
Jungkook bólintott és közelebb húzta a derekánál.

-Igazából nekem is.-Nézett fel Jungkookra.

-Hivhatlak Tae-nek?-Bújt Taehyung nyakához.

-Ühüm.-Bólintott lassan.

Taehyung amíg Jungkook a bújással volt elfoglalva ravaszul elmosolyodott mivel ezt sikernek könyvelte el tudta most már nem is fog a másik nemet mondani miután elmondja mit is akar tőle.

————————————————————
Hát jó rég volt új rész sorry 🙏🤗
Lehet vannak benne hibák (mint mindig lol )
Remélem elnyerte a tetszéseteket a rész.😘
Írj komit🖋 ,
nyomj csillagot ⭐️vagy mindkettőt.❤️😙