A tűző napon ültem az igazgató monoton beszédét hallgatva mikor lejátszottam magamban az első eggyütt töltött évünket.Magamhoz képest nagyon jól beilleszkedtem.Szeretem az osztálytársaimat,szeretem a fiú haverjaimat,és örülök hogy vannak.Annak mégjobban örültem volna hogyha az előző sulimból megismert barátnőm sikerrel átiratkozott volna.Még nem biztos a bukás,lehet szeptemberbe mégis átveszik.Azt mondták neki hogy nincs sok hely,és ami van az már betelt.Így is van már kettő fiú akit bevettek az osztálycsoportba,amin egyébként nagyon meglepődtem,de azt hiszem mind kettőt ismerem.Szóval mikor a diri az utólsó sorait szavallta visszarázódtam a valóságba és a barátaimra mosolyogtam.A beszéd a végét járta és felálltunk hogy aztán az osztálytermünkbe érve átvehessük a bizonyítványunkat.Odafent a teremben várakoztunk még egy kicsit aztán az osztályfőnök megérkezett és lecsitított mindenkit.
-Hát gyerekek itt az év vége...Tóth Erzsi büszke rátok.....-
igen ő ilyen,a végét már kicsit könnyezve mondta ,de amikor hallotta hogy felnevetünk a megjegyzésén(ugyanis saját magáról e/3-as személyben beszélt xdmindig ezt csinálja mint pl.:Tóth Erzsi tudja xd)ő is elmosolyodott.
-Köszönöm szépen ezt az évet nektek és remélem hogy a jövô év is igy telik majd...-
-Jajj tanárnő mi úúgy szeretjük magát....-
szólalt meg döme,amire az egész osztály röhögött,mert persze ez csak irónia volt..😂
A tanárnő odaadta a biziket aztán elköszöntünk és néhányan beültünk a pizzázóba beszélgetni és ünnepelni hogy nem buktunk....
YOU ARE READING
Csak tánc, és semmi más!!/BEFEJEZETT/
Teen FictionSzóval...Azt sem tudom hol kezdjem.A nevem Kiss Elizabet de a barátaimnak csak El.A bátyám Alex.Egy panelben lakom az apukámmal és Alexel.Mint ahogyan minden 21. századi tinédzser, mi is "imádunk"suliba járni.Egyszer egy táncversenyen összetalálkozt...
