Csak tánc, és semmi más!!/BEFEJEZETT/

Csütörtök

Ugyan az a reggel mint tegnap csak fejfájás nélkül.Azon gondolkodtam hogy Oli mégis mit titkolhat.Egészen felpörögtem pedig még kávét sem ittam.Felöltöztem és mivel nagyon korán volt ezért csöndben átlopóztam Jázminhoz.
-Szia..-köszöntem
-Szia...-
-Na gondolkodtál?-
-Igen,segitek kideríteni hogy mi volt azon a papíron...-rögtön tudta hogy miről beszélek.
-Rendben köszi...-
-Van terved?-kérdezte
-Mindig..-vigyorogtam.Jázmin is elmosolyodott,majd felöltözött és smink után kiléptünk az ajtón.Már mindenki fent volt.-Sziasztok..-
-Jóreggelt..-
-Megyünk kajálni?-kérdezték
-Persze induljunk....-azzal kiléptünk az ajtón majd lesétáltunk az ebédlőbe.Ott a mindennapos nyüzsgés fogadott.Leültünk,és láttam Olin hogy egy kicsit feszeng.Ránéztem és mikor a tekintetünk találkozott eg kis zavarodottság és kétségbeesést láttam.Sürgősen tennünk kellett valamit.Jázminnal ugyanarra gondoltunk mert összenéztünk és mihelyt vége lett a reggelinek, ami piritós volt paradicsommal és paprikával,és megkaptuk a feladatot[ami kincsvadászat volt a tábor területén kellett keresni egy kis ládikát amit elrelytettek]rögtön felálltunk.Nem akartunk feltűnést kelteni ezért lassan és nyugottan sétálgartunk egy ideig,keresést imitálva,de mikor már nem figyeltek annyira elindultunk a hotelbe.Beérve oda szétnéztem hogy van-e bent valaki,de üres volt a ház.Lassan becsuktam magunk mögött az ajtót.A folyosón halkan sétálva Oli szobájához értünk.
-Szólj ha jön valaki...-mondtam majd bementem.Odabent a szokásos sötétség fogadott.Elővettem a telefonom és belapcsoltam rajta a vakut.Így kerestem azt a kis papírt amit Oli ágyán találtunk.Tudnom kellett hogy mi van rajta.Mivel a fiókokban és ilyen helyeken nem találtam megkerestem azt a nadrágját amit tegnap viselt.Belenyúltam a zsebébe és meg is találtam amit kerestem.Tudom hogy feledékeny tehát elfelejtette hogy benne volt a zsebében a papírka.Kivettem onnan és az ajtóhoz léptem.Kinyitottam és be is csuktam magam után.
-Meg van?-
-Igen...Menjünk a szobádba és nézzük meg hogy mi van rajta.-
-Rendben..-
Odaérve rögtön szétnyitottam a papírt.

\06202528993. Hívj fel ha van időd. \

-Ez meg mi?Egy telefonszám?Ez komoly?-kérdezte Jázmin
-Úgy látszik,de tudnunk kell hogy kié.-
Előkaptam a telefonom,majd beütöttem a telefonszámot és kihangosítottam.
-Biztos vagy ebben?-
-Igen...Mert látom hogy van valami baj...Nem hagyom hogy Olivérnek baja legyen....-

-Halló..Miben segíthetek?-szólt egy fiú hang a telefonomból.Jázminra néztem de igyanolyan értelmetlenség szűrődött a tekintetéből,mint az enyémből.

-Hahóó...Van ott valaki,?Rohadt telefonbetyárok.-és lerakta

-Most akkor ez mit jelent??-kérdezte Jázmin
-Azt hogy Olivér meg kapta egy fiú telefonszámát.-
-Emlékszem..Azt mondta hogy egy meleg fiúval volt egy csapatban...Biztos az övé..Ráhajtott...-
-De akkor miért viselkedik így.Mint akit zsarolnak vagy mittomén...-
-Majd ma kiderítjük.-
-Jólvan menjünk mert észreveszik hogy eltűntünk...-
Megindultunk a szabadba a feladatot teljesíteni.Mikor kiértünk támadt egy ötletem.Odasétáltam Vikiékhez.
-Hali...Viki beszélhetnénk?-
-Szia persze...-
-Mond csak nem emlélszel hogy Oli melyik sráccal volt egy csapatba hétfőn?-
-Öhm...Nem tudom pontosan,de miért érdekel?-
-Csak muszály lenne tudnom,mert kellene egy bizonyíték,amit csak akkor kapok meg ha hallom a hangját.-
-Értem...Hát azthiszem hogy ő volt az a pirosas felsőben.-mutatott egy srácra a fák alatt.
-Köszi...-hirtelen ötlettől vezérelve felé kezdtem sétálni.
-Várj El mire készülsz?-hallottam a hátam mögött Jázmint.Nem akartam figyelni rá,csak az járt a fejembe hogy a fiú...-Elizabet most álj meg..-ragadta meg a karomat és maga felé fordított
-Figyelj egyáltalán nem biztos hogy ő az a fiú.Csak akkor lesz az ha hallom a hangját.Érted?-mondtam
-Igen értem de akkor se rohanj így el.Legalább csak annyit mondj el legközelebb hogy mire készülsz.
-Rendben....Mehetünk..?-
-Jó menjünk....-
Megfordultam és újra a fákhoz kezdtem sétálni de a fiú már nem volt ott.Felkiáltott valaki az ellentétes irányból,és fennhangon kiáltozta hogy megtalálta a ládikát.Mérgesen fordultam a hang irányába.Misi odasétált és megdicsérte a győztest.
-Ezt nem hiszem el...Ebéd után megkeressük...-szóltam.
-Rendben..Menjünk.-
Visszasétáltunk az ebédlőbe.Ott örvendezett a srác aki a ládikát találta engem meg idegesített felfele.Az ebéd rántott sajt volt uborka salival.Megettük és felálltunk mert szabad volt a délutánunk.A lányokkal eggyütt sétáltunk fel a hotelbe és eldöntöttük hogy sorozatot fogunk nézni.Odabent pattogtattunk kukoricát és leültünk a plazma elé.Beindítottuk a hazug csajok társaságát és nézni kezdtük.A film nem kötött le.Egyáltalán.Még az a rész se hogy Aria és Ezra szakítottak.Nem...Végig Olin járt az eszem.Hogy min mehet keresztül.Úgy éreztem hogy nem birok tovább egy helyben ülni ezért felálltam és a teraszra sétáltam.Odakint nagyot szippantottam a levegőből és csak akkor vettem észre hogy eléggé besötétedett.
-Mit akarunk most tenni?-szólt Jázmin
-Segítünk Olivérnek.-
-Értem...Elmegyek sétálni...Jössz?-
-Persze miért ne...-
Elindultunk az ösvényen és csak úgy sétálgattunk.Aztán hangra lettem figyelmes és megláttam egy kapucnis fiút.Láttam hogy beszélget valakivel.Az a piros pulcsi volt rajta.Megfogtam Jázmin kezét és a közelven lévő tuja mögé rántottam.
-Sss..Nézd..-mutattam
-Az az Olivér?-kérdezte és mikor jobban megnéztem rájöttem hogy tényleg ő az.
-Nem hallom miről beszélnek...-szóltam
Ekkor a piros pulcsis elviharzott.Olivér a hajába markolt és az ég felé nézett.Ahogy lassan közelebb sétált akkor tűnt fel hogy mennyire zavarodott.Megindultam felé.Jázmin utánam kapott de már késő volt.10 lépésre volt tőlem és észre vett.Az arcán rémület futott végig.Közelebb sétáltam hozzá és szó nélkül erősen magamhoz öleltem.Elösször nem értette de aztán ő is visszaölelt.
-Mi ez az egész?-kérdeztem később mikor a hotel felé sétáltunk.
-Majd odabent mindent elmondok...-
Bementünk a hotelbe és leültünk a kanapéra.
-Idehívom a többieket.-szólt Jázmin és elment.Mikor visszatért mindenki ott volt mögötte.
-Miről lenne szó?-kérdezte Viktor
-Csak üljetek le..-mondta Olivér-El kell mondanom valamit.Én azért voltam ennyire zavarodott mert nem tudtam hogy mi van velem.Hétfőn kaptam magam mellé egy meleg srácot,és tökre jól kijöttünk egymással.Aztán egyre jobban megkedveltük egymástvés azon kaptam magam hogy túlságosan megkedveltem.Nem értettem hogy mi van...Én nekem ez hirtelen jött.Aztán a srác megadta nekem a telefon számát és én kikészültem.
Mostanra vagyok elég erős hozzá hogy bevalljam.Tetszik az a srác,és meleg vagyok....-fejezte be.
-Te még mindig ugyanaz az Olivér vagy,és mi még mindig nagyon kedvelünk téged.Ne gondold hogy ezért majd kiutálunk vagy ilyesmi...-nyugtattam
-Köszönöm-ölelt át
-Ez igen....Erős vagy haver...-csapott a tenyerébe Viktor.
-Nem tudtam mikor jössz már végre rá.-mondta Viki
-Hogy micsoda?-
-Jaa semmi megyel gyorsan lezuhanyzok aztán fekszek mert fáradt vagyok...-
-Hát oké.Szerintem én is megyek felhívom aput.-mondtam és elvonultam a szobámba.Kis idő múlva Olivér kopogott az ajtómon
-Bejöhetek?-
-Persze gyere csak...-
bejött és leült az ágyam szélére.
-Tényleg szeretném megköszönni hogy...-
-Nem kell...-szóltam közbe
-Oli te vagy a legjobb fiú haverom..Ez alap dolog...Nem ítéllek el és elfogadlak úgy ahogy vagy...-mondtam
Erre csak szorosan magához ölelt és kiment.Ezek után már kijárt az alvás.
.